Iparűzési adó: az adó alapja bérmunkánál
Kérdés
Könnyűipari tevékenységet folytató kft. az egyes munkafázisokat, vagy a teljes munkát bérmunkában végezteti el. Lehet-e a nettó árbevételt csökkenteni az igénybe vett bérmunka ellenértékével az iparűzésiadó-alap számítása során?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. február 28-án (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 582
[…] tilalma.) A kialakult bírói gyakorlat szerint a bérmunkaszerződésekre, mint a Ptk.-ban nem nevesített, atipikus szerződésekre, a vállalkozási szerződés szabályait kell alkalmazni. A kifizetett bérmunkadíj tehát a fentiekre is figyelemmel – két feltétel teljesülése esetén – lehet nettó árbevétel-csökkentő alvállalkozói teljesítmény. Az igénybe vett bérmunka ellenértékével akkor lehet a nettó árbevételt alvállalkozói teljesítmény értéke címén csökkenteni, ha egyfelől a bérmunkát az adózó olyan teljesítményéhez vette igénybe, amelynek teljesítése a megrendelővel kötött Ptk. szerinti vállalkozási szerződésből (ami lehet szintén bérmunkaszerződés is) fakad, másfelől pedig azzal az adózó más jogcímen nem csökkentette a nettó árbevételét. (Amennyiben a bérmunkadíj a számviteli törvény értelmében a vásárolt anyag, áru bekerülési értékét növeli, nincs mód alvállalkozói teljesítés értéke címén a nettó árbevétel csökkentésére, hiszen ez esetben anyagköltségként, eladott áruk beszerzési értékeként is csökkenti a nettó árbevételt a bérmunkadíj.) Amennyiben tehát a megrendelővel (vevővel) kötött szerződés a Ptk. szerinti vállalkozási szerződésnek felel meg, s ennek teljesítéséhez vesz igénybe bérmunkát, és a bérmunka ellenértékét a számviteli törvény értelmében nem az anyag bekerülési értékét növelő tételként, hanem igénybe vett szolgáltatásként számolja el az adózó, akkor van mód azt nettó árbevétel-csökkentő tételként figyelembe venni. A bérmunka számviteli elszámolásánál a következőkre kell tekintettel lenni: Az új Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint az eszközértéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve a megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat. Ezzel a szabályozás a bérmunkába adott készletek bérmunkadíjának eszközértéket növelő tételkénti figyelembevételét írta elő. Bérmunka esetén, ha a bérmunkába adott vásárolt terméken – a bérmunkába adás előtt – a bérmunkába adó nem végzett olyan műveletet, amely a termék megváltoztatását jelentené, vagy az új termék előállítása érdekében elvégzett műveletnek […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. február 28-án (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 582
[…] tilalma.) A kialakult bírói gyakorlat szerint a bérmunkaszerződésekre, mint a Ptk.-ban nem nevesített, atipikus szerződésekre, a vállalkozási szerződés szabályait kell alkalmazni. A kifizetett bérmunkadíj tehát a fentiekre is figyelemmel – két feltétel teljesülése esetén – lehet nettó árbevétel-csökkentő alvállalkozói teljesítmény. Az igénybe vett bérmunka ellenértékével akkor lehet a nettó árbevételt alvállalkozói teljesítmény értéke címén csökkenteni, ha egyfelől a bérmunkát az adózó olyan teljesítményéhez vette igénybe, amelynek teljesítése a megrendelővel kötött Ptk. szerinti vállalkozási szerződésből (ami lehet szintén bérmunkaszerződés is) fakad, másfelől pedig azzal az adózó más jogcímen nem csökkentette a nettó árbevételét. (Amennyiben a bérmunkadíj a számviteli törvény értelmében a vásárolt anyag, áru bekerülési értékét növeli, nincs mód alvállalkozói teljesítés értéke címén a nettó árbevétel csökkentésére, hiszen ez esetben anyagköltségként, eladott áruk beszerzési értékeként is csökkenti a nettó árbevételt a bérmunkadíj.) Amennyiben tehát a megrendelővel (vevővel) kötött szerződés a Ptk. szerinti vállalkozási szerződésnek felel meg, s ennek teljesítéséhez vesz igénybe bérmunkát, és a bérmunka ellenértékét a számviteli törvény értelmében nem az anyag bekerülési értékét növelő tételként, hanem igénybe vett szolgáltatásként számolja el az adózó, akkor van mód azt nettó árbevétel-csökkentő tételként figyelembe venni. A bérmunka számviteli elszámolásánál a következőkre kell tekintettel lenni: Az új Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint az eszközértéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve a megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat. Ezzel a szabályozás a bérmunkába adott készletek bérmunkadíjának eszközértéket növelő tételkénti figyelembevételét írta elő. Bérmunka esetén, ha a bérmunkába adott vásárolt terméken – a bérmunkába adás előtt – a bérmunkába adó nem végzett olyan műveletet, amely a termék megváltoztatását jelentené, vagy az új termék előállítása érdekében elvégzett műveletnek […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
