Iparűzési adó alapja: erdőművelés


Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. február 28-án (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 584

[…] eredményeként előálló termények, termékek az rt.-t illetik meg) erdőterület telephelynek minősül, s ekképp az rt.-t az erdőterület fekvése szerinti településen állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség is terheli. Mivel az rt.-nek több önkormányzat illetékességi területén is van telephelye, tehát a vállalkozási szintű adóalapot a tevékenységre leginkább jellemző módon meg kell osztani a székhely és a telephely(ek) szerinti önkormányzatok között. A Htv. 2001. évben hatályos 1.2 pontjában a saját tulajdonú termőföld esetén írta elő az aranykoronánkénti 500 forinttal számítandó eszközértéket. Ugyanakkor az állam mint tulajdonos helyett az rt. használja az erdőterületet, folytatja az erdőgazdálkodási tevékenységet, s jogai a tulajdonos jogaival közel azonosak. Ebből következően, ez esetben van mód a termőföld után aranykoronánként 500 forintot, mint eszközérteket figyelembe venni az erdőterület helye szerinti település esetében. (A Htv. 1.2 pontjátmódosító 2001. évi LXXIV. törvény 9. számú melléklete egyébiránt már csak termőföldről rendelkezik, s nem tartalmazza a félreértésekre okot adó "saját tulajdonú" kifejezést. Ezen – módosított – rendelkezés már – a vállalkozó döntése szerint – a 2001. adóév adóalapjának megosztása során is alkalmazható.) A Htv. mellékletének 1.2 vagy 2. pontja szerinti megosztási módszerek alkalmazása során tehát az erdő szerinti településen az erdőterület (mint termőföld) aranykorona-értékének 500-szorosa jelenhet meg eszközértékként, ha más tárgyi eszköz a településen nem található. Az adóalap eszközérték-arányos megosztása esetén ezen eszközértéknek a vállalkozás összes (székhely, telephely szerinti településeken felmerülő) eszközértékében képviselt aránya szerint áll elő a település […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.