Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje
Kérdés
A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 22-én (41-42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 830
[…] T 366 – K 9751; részvények bekerülési értéke: T 8751 – K 3712; az árfolyamveszteség megállapítása: T 9751 – K 8751; az ügyletekkel kapcsolatos követelés és kötelezettség összevezetése (a cseréből következően azonos összegűek): T 4792 – K 366.] A társaságiadó-alap megállapításakor nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás címen [a Tao-tv. 3. számú melléklet A) fejezet 3. pontja alapján] a szövetkezetnél adózás előtti eredményt növel az így elszámolt veszteség, mivel a részvény eladási ára nem éri el a szokásos piaci ár 90 százalékát (az adott esetben joggal feltételezve, hogy az a névérték 117 százaléka). A magánszemély tagnál az üzletrészért kapott ellenérték (az üzletrész névértéke) és a szerzési érték különbözete – árfolyamnyereségként – 20 százalékos személyi jövedelemadó alá esik. (A szerzési érték a szövetkezet által 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján ellenérték nélkül juttatott üzletrész esetében a juttatáskori névérték az eredeti szerzőnél, 2002-től az örökösnél is, ha az üzletrész a hagyaték tárgyát képezte. Az üzletrészhez vétel útján jutott személynél a vételár a szerzési érték.) A magánszemélynél a részvény szerzési értéke (amelyhez képest egy későbbi elidegenítéskor árfolyamnyereséget […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 22-én (41-42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 830
[…] T 366 – K 9751; részvények bekerülési értéke: T 8751 – K 3712; az árfolyamveszteség megállapítása: T 9751 – K 8751; az ügyletekkel kapcsolatos követelés és kötelezettség összevezetése (a cseréből következően azonos összegűek): T 4792 – K 366.] A társaságiadó-alap megállapításakor nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás címen [a Tao-tv. 3. számú melléklet A) fejezet 3. pontja alapján] a szövetkezetnél adózás előtti eredményt növel az így elszámolt veszteség, mivel a részvény eladási ára nem éri el a szokásos piaci ár 90 százalékát (az adott esetben joggal feltételezve, hogy az a névérték 117 százaléka). A magánszemély tagnál az üzletrészért kapott ellenérték (az üzletrész névértéke) és a szerzési érték különbözete – árfolyamnyereségként – 20 százalékos személyi jövedelemadó alá esik. (A szerzési érték a szövetkezet által 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján ellenérték nélkül juttatott üzletrész esetében a juttatáskori névérték az eredeti szerzőnél, 2002-től az örökösnél is, ha az üzletrész a hagyaték tárgyát képezte. Az üzletrészhez vétel útján jutott személynél a vételár a szerzési érték.) A magánszemélynél a részvény szerzési értéke (amelyhez képest egy későbbi elidegenítéskor árfolyamnyereséget […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
