Közhasznú társaság támogatásainak elszámolása
Kérdés
Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. június 12-én (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1290
[…] bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni. Nyilvánvaló, hogy a felhalmozási célú támogatási szerződéssel véglegesen adott támogatás fejlesztési célra kapott támogatás, amelynek összegét el kellett határolni, és mindaddig a passzív időbeli elhatárolások között tartani, amíg a megvalósított fejlesztés költségeit (jellemzően az értékcsökkenési leírást) el nem számolják. A számviteli elszámolást nem lehet hamisnak minősíteni azért, mert a kapott támogatást szerződéssel, kötelezettségvállalással a mérlegfordulónapig még nem kötötték le. A fejlesztési célra kapott támogatásnak a legfontosabb kritériuma az, hogy visszafizetési kötelezettség nélkül adták. Ha visszafizetési kötelezettséggel adták, akkor azt a kötelezettségek között kell kimutatni, mint a kapott kölcsönöket. Akkor is a kötelezettségek között kell szerepeltetni, ha a támogatási szerződésben rögzítették, hogy a kapott összeget meghatározott célra, meghatározott időpontig kell elkölteni, és ha ezen feltételek nem teljesülnek, a támogatást vissza kell fizetni. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontja, mely szerint az államháztartás számviteli rendje kiterjed az államháztartásból támogatásban részesülő, államháztartáson kívüli szervezetek esetében a támogatás elszámolásának és felhasználásának részletes szabályaira és beszámolási kötelezettségére, csak úgy értelmezhető, hogy a támogatásban részesülő, államháztartáson kívüli szervezetek (vállalkozások, pénzintézetek, társadalmi szervezetek, ideértve a közhasznú társaságokat is) kötelesek elszámolni és beszámolni a kapott támogatások felhasználásáról, amelynek a részletes szabályait jellemzően a támogatási szerződésnek kell tartalmaznia. A hivatkozott előírásból nem következik az, hogy a támogatott, államháztartáson kívüli szervezetekre automatikusan a kincstári rendszerbe bevont szervezetek könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége vonatkozik, ideértve a "pénzmaradvány" befizetési kötelezettségét is. Az Szt. 77. §-a alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegét. Nyilvánvaló, a támogató megjelölheti a támogatási szerződésben, hogy a támogatást milyen költségek (ráfordítások) ellentételezésére adja, konkrétan megnevezheti a kompenzálni szándékozott költségeket (költségfajtánként, költségcsoportonként, bizonyos tevékenységekhez kapcsolódó költségként stb.), de megteheti azt is, hogy a költségek részletezése, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. június 12-én (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1290
[…] bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni. Nyilvánvaló, hogy a felhalmozási célú támogatási szerződéssel véglegesen adott támogatás fejlesztési célra kapott támogatás, amelynek összegét el kellett határolni, és mindaddig a passzív időbeli elhatárolások között tartani, amíg a megvalósított fejlesztés költségeit (jellemzően az értékcsökkenési leírást) el nem számolják. A számviteli elszámolást nem lehet hamisnak minősíteni azért, mert a kapott támogatást szerződéssel, kötelezettségvállalással a mérlegfordulónapig még nem kötötték le. A fejlesztési célra kapott támogatásnak a legfontosabb kritériuma az, hogy visszafizetési kötelezettség nélkül adták. Ha visszafizetési kötelezettséggel adták, akkor azt a kötelezettségek között kell kimutatni, mint a kapott kölcsönöket. Akkor is a kötelezettségek között kell szerepeltetni, ha a támogatási szerződésben rögzítették, hogy a kapott összeget meghatározott célra, meghatározott időpontig kell elkölteni, és ha ezen feltételek nem teljesülnek, a támogatást vissza kell fizetni. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontja, mely szerint az államháztartás számviteli rendje kiterjed az államháztartásból támogatásban részesülő, államháztartáson kívüli szervezetek esetében a támogatás elszámolásának és felhasználásának részletes szabályaira és beszámolási kötelezettségére, csak úgy értelmezhető, hogy a támogatásban részesülő, államháztartáson kívüli szervezetek (vállalkozások, pénzintézetek, társadalmi szervezetek, ideértve a közhasznú társaságokat is) kötelesek elszámolni és beszámolni a kapott támogatások felhasználásáról, amelynek a részletes szabályait jellemzően a támogatási szerződésnek kell tartalmaznia. A hivatkozott előírásból nem következik az, hogy a támogatott, államháztartáson kívüli szervezetekre automatikusan a kincstári rendszerbe bevont szervezetek könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége vonatkozik, ideértve a "pénzmaradvány" befizetési kötelezettségét is. Az Szt. 77. §-a alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegét. Nyilvánvaló, a támogató megjelölheti a támogatási szerződésben, hogy a támogatást milyen költségek (ráfordítások) ellentételezésére adja, konkrétan megnevezheti a kompenzálni szándékozott költségeket (költségfajtánként, költségcsoportonként, bizonyos tevékenységekhez kapcsolódó költségként stb.), de megteheti azt is, hogy a költségek részletezése, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
