Importált, bérelt szoftver elszámolása


Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. augusztus 14-én (65. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1370

[…] vámmentesség mellett valósulhat meg (Vámtv. 78/A. §). Részleges vámmentesség esetén a vámkezelést kérő fizetési kötelezettsége a hatályos szabályozás szerint [Vámtv. 78/B. §-ának (1) bekezdése] a következő: a részleges vámmentességgel ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáru után az ideiglenes behozatal minden megkezdett hónapjára annak a vámösszegnek a két százalékát kell megfizetni, amit a vámáru ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása időpontjában végzett belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetén fizettek volna. A fizetendő vám összege – a felszámítható kamatokat figyelmen kívül hagyva – nem haladhatja meg a vámáru ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása időpontjában végzett belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetén fizetendő vám összegét. Fontos, hogy a részleges vámmentességgel járó ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárut belföldön elidegeníteni, vagy harmadik személy/szervezet részére bármilyen jogcímen használatba adni csak a belföldi forgalom számára történő vámkezelés során kiszabott vámteher megfizetésével lehet (az ilyen jogcímen vámkezelt vámárut tehát kizárólag az ideiglenes behozatal engedélyese jogosult az ideiglenes behozatal céljának megfelelően használni). Nem tekinthető azonban harmadik személy/szervezet részére történő használatbaadásnak, ha a vámárut a vámkezelést kérő szervezet az alvállalkozójának – a fővállalkozói szerződés teljesítése keretében – átadja. (Az adott esetben azonban nem erről van szó!) Az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáruk esetében a vámhatóság határozza meg azt az időtartamot, amelyen belül az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárut külföldre végleges rendeltetéssel ki kell szállítani, vagy új vámeljárás alá kell vonni. Ezt az időtartamot úgy kell meghatározni, hogy azon belül az engedélyezett felhasználás megvalósulhasson. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a vámáruk általában huszonnégy hónapig maradhatnak belföldön ideiglenes behozatal esetén. A vámhatóság azonban az ideiglenes behozatal engedélyesének egyetértésével rövidebb időtartamot is megállapíthat, ha pedig a körülmények indokolják, a vámhatóság az ideiglenes behozatal engedélyese kérelmére az előzőek szerint meghatározott határidőt az engedélyezett felhasználás elvégzése érdekében indokolt mértékig meghosszabbíthatja. Érdemes megjegyezni, hogy a Vámtv. 8. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében az ideiglenes behozatali vámeljárásban a vámáru belföldi forgalomba hozatala esetén fizetendő vámteher összegének erejéig egyedi vámbiztosítékot […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.