Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Bíróság által megítélt követelés elszámolása

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2003. október 16. (Számviteli Levelek 69. szám, 1439. kérdés)

Kérdés: Könyvelőként vitában vagyok az egyik társaság könyvvizsgálójával, aki perelt követeléseinket, kötelezettségeinket nem engedi a mérlegbe beállítani. Azon tételek vonatkozásában ezt az álláspontot nem tudom elfogadni, amelyekre a mérleg-fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között bírósági határozat született. Helyes-e az álláspontom? Mi a helyzet ez esetben a pénzügyileg rendezett és a nem rendezett végzésekkel?

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]bírósági határozat jogerőre emelkedése esetén sem szabad a követelések között kimutatni (és általában egyéb bevételként sem lehet elszámolni), csak akkor, ha az adós a bírósági határozattal megítélt követelést pénzügyileg rendezte, legkésőbb a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között. [Ez utóbbi esetben azonban az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése szerint az egyéb követelések között ki kell mutatni a peresített követelésből azt az összeget, amelynek pénzügyi rendezése az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént.] Az Szt. 42. §-a alapján csak azokat a kötelezettségeket lehet kimutatni, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönnyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. Ebből következik, ha a társaság a kötelezettséget nem ismeri el, nem fogadja el, az el nem ismert, el nem fogadott kötelezettséget nem lehet a mérlegben kimutatni. Az óvatosság elvéből következően azonban, az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése alapján a harmadik felekkel szembeni[…]

Figyelmébe ajánljuk

Kis összegű követelések értékvesztése

Társaságunknál a fogyasztónként kis összegű követeléseknél az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában határozták meg. Erre a számviteli törvény lehetőséget adott. A következő évben újból megállapítjuk a...

,
Tovább a teljes cikkhez
El nem ismert követelés számlázása

Az elkészült terméket a vevő átvette, a teljesítést elismerte, a terméket felhasználta. A számlán szereplő összegből 1 millió Ft-ot nem fizetett meg, mert szerinte az nem volt jogos. A teljes összegről szóló számlát többször visszaküldte, és mindig az általa már...

, ,
Tovább a teljes cikkhez
Kötelezettség törlésének a bizonylata

A kft.-nek jelentős tartozása van egyik szállítójával szemben. Áfakiutalás előtt számláit a NAV ellenőrizte, a visszaigényelhető áfát visszakapta. A 2013. évi beszámoló készítését megelőzően a szállító felszámolással megszűnt. A kft. tartozását nem kérték, a...

, ,
Tovább a teljes cikkhez
Vásárolt követelés többletbevétele

Cégünk (pénzügyi tevékenységet folytat) lejártan vásárol követeléseket az eredeti követelés értékének 1-2 százalékáért. Ha az eredetileg kötelezett fizet (többet, mint a vételár), a vételár feletti részt egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként kell könyvelni,...

,
Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére