Kötbérigény érvényesítése
Kérdés
A beruházás befejezése a szerződésben vállalt határidőhöz képest elhúzódott. A megrendelő kötbérigényét úgy kívánja érvényesíteni, hogy azt a végszámla összegéből a pénzügyi teljesítés esedékessége során levonja, visszatartja. A kötbérigény rendezéséhez milyen alapbizonylatra van szükség? Milyen bizonylatot lehet elfogadni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. november 27-én (72. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1491
[…] kötbérfizetés feltételei mennyiben állnak fenn, a kivitelező milyen késedelembe került, ennek van-e, és ha igen, milyen hatása a fizetendő kötbérre. Ez utóbbi számítási anyagot mind a két félnek alá kell írnia, az abban foglaltak helyességének, elfogadottságának igazolásaként. Ezt követően a szerződést szegő fél a szerződésszegéssel okozott kárt megtéríti, azaz a kötbért a megrendelőnek átutalja. (Ez az előírás feltételezi, hogy a megrendelő az ellenértéket már korábban kiegyenlítette.) Jelen esetben azonban nem átutalással történik a kiegyenlítés, hanem a számla alapján fizetendő összeg visszatartásával. A Ptk. 296. §-a alapján a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. A Ptk. hivatkozott előírása alapján a megrendelő jogosult arra, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. november 27-én (72. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1491
[…] kötbérfizetés feltételei mennyiben állnak fenn, a kivitelező milyen késedelembe került, ennek van-e, és ha igen, milyen hatása a fizetendő kötbérre. Ez utóbbi számítási anyagot mind a két félnek alá kell írnia, az abban foglaltak helyességének, elfogadottságának igazolásaként. Ezt követően a szerződést szegő fél a szerződésszegéssel okozott kárt megtéríti, azaz a kötbért a megrendelőnek átutalja. (Ez az előírás feltételezi, hogy a megrendelő az ellenértéket már korábban kiegyenlítette.) Jelen esetben azonban nem átutalással történik a kiegyenlítés, hanem a számla alapján fizetendő összeg visszatartásával. A Ptk. 296. §-a alapján a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. A Ptk. hivatkozott előírása alapján a megrendelő jogosult arra, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
