Épületfelújítás, tetőtér-beépítés aktiválása


A kkt. 2003 márciusában megvásárolta az általa bérelt és üzemeltetett kereskedelmi egység épületét. Az elmúlt ősz folyamán az épületet felújította, a tetőteret beépítette. A munkálatok ideje alatt a kereskedelmi egység gyakorlatilag működött. December végén a gáz bekötésére is sor került, de használatbavételi engedély a tetőtér-beépítésre a mai napig nincs, mivel az átvevő építési hatóság még gépészeti terveket is kért. A felújítás, illetve a tetőtér-beépítés költségei nem választhatók el egymástól. Kell-e, illetve ha kell, mit kell aktiválni 2003-ban?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. április 1-jén (80. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1665

[…] rendeltetésszerű használat nem szünetel. Bár a kérdésben csak a tetőtér-beépítés használatbavételi engedélye hiányzik, arról nincs szó, hogy a felújítás használatbavételi engedélyét megadták-e vagy sem. Ha a felújításhoz nem kellett építési engedély, akkor az így elvégzett munka – valószínűsíthetően – a számviteli előírások szerint nem minősíthető felújításnak, azt akkor karbantartásként kell elszámolni. Ez esetben a ténylegesen felmerült költségeket el kellett volna különíteni úgy, hogy a tetőtér-beépítés költségei, illetve a karbantartás költségei (az utóbbiakat a felmerülés időszakában az eredmény terhére el kellett volna számolni). Utólag (jobb lett volna előre) tisztázni kell, hogy a tetőtér-beépítésen túlmenően elvégzett munka az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8., illetve 9. pontja szerint felújítás, illetve karbantartás, vagy olyan munkák, amelyek a tetőtér beépítéshez szorosan kapcsolódnak (a tetőtér-beépítés járulékos költségei). Ha a felújításhoz kellett építési engedély, és a használatbavételi […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.