Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

63 találat a megadott felújítás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Régi, felújított épület értékesítésének áfája
Kérdés: A kft.-nek van egy gazdasági épület néven szereplő ingatlana, mely ilyen megnevezéssel szerepel a földhivatal nyilvántartásában is. Az ingatlan az 1930-as években épült, 1998-ban került a kft. tulajdonába. Ezt követően anélkül, hogy lebontották volna, hozzáépítettek, felújították, de az ingatlan ugyanúgy gazdasági épület maradt. A felújítás, hozzáépítés után az új részre használatbavételi engedélyt nem kértek, és nem kaptak (kellett volna kérniük). Az ingatlant 2019-ben eladták. A kft. az ingatlanértékesítésre áfakötelezettséget választott. Az eredeti használatbavételi engedély már nem lelhető fel. Az illetékes önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy nincs a birtokukban használatbavételi engedély 1930-ból. Valószínűsíthetően eredetileg volt használatbavételi engedély, amely alapján a földhivatali bejegyzés megtörtént. Miként kell ebben az esetben eljárni az áfa vonatkozásában? Úgy kell-e tekinteni az ingatlant, mint használatbavételi engedéllyel nem rendelkezőt, és 27 százalék áfát felszámítani, vagy vélelmezni, hogy megvolt a használatbavételi engedély, és fordított áfával számlázni (a vevő belföldi adóalany)?
Részlet a válaszból: […]beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése a kivételként felsoroltak kivételével. A kft. élt az adókötelessé tétel 88. § szerinti lehetőségével, így a kérdés szerinti ingatlan értékesítése fordítottan adózik. Ezen kijelentés helytállóságához azonban vizsgálni kell, hogy a törvényben rögzített kivételek teljesülnek-e vagy sem.Az első rendeltetésszerű használatbavétel biztosan megtörtént már, közel 90 éve létezik és használják az épületet, függetlenül attól, hogy a rendeltetésszerű használatbavételhez szükséges engedély rendelkezésre áll-e. (A kérdésből nem derül ki, mikor volt az épület felújítása, mikor történt a hozzáépítés, feltételezhetően 2 évnél hosszabb időtartam telt el azóta, és ezek ténye, legalább a hozzáépítés az ingatlan-nyilvántartáson átvezetésre került.)Az első rendeltetésszerű használatbavételt két szempontból indokolt vizsgálni, az egyik az épület megépítésének időszaka (az 1930-as évek), a másik a hozzáépítés, felújítás időszaka. Az első időszakhoz kapcsolódóan vélelmezhetjük, hogy volt használatbavételi engedély, tehát nem tartozik a kivételek közé. A második[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8266
2. találat: Felújítás beszámítása a bérleti díjba
Kérdés: Hogyan kell beszámítani a felújítás költségeit a bérleti díjba?
Részlet a válaszból: […]magánszemélynek. (A nettó bérleti díj lehet maximálisan az az összeg, amely beszámítás esetén beszámítható!)A bérleti díjba történő beszámításnak azonban az is feltétele, hogy különmegállapodásban rögzítsék az elvégzendő, de a Ptk. szerint a bérbeadóra tartozó munkákat, azok várható összegét, továbbá a havonta beszámítandó összeget (ami nem lehet több, mint a nettó bérleti díj), a beszámítás időtartamát, valamint azt is, hogy a bérleti időszak alatt a bérbevevő által beszámításra nem kerülő összeget a bérbeadó mikor és hogyan rendezi, rendezi-e egyáltalán, illetve ha a teljes nettó bérleti díj nem kerül beszámításra, a bérbevevő azt továbbra is havonta rendezi.A különmegállapodásnak megfelelő munkákat a bérleményen a bérbevevő elvégzi (vagy elvégezteti), azok közvetlen és számlázott költségeit a költségnem-számadásban elkülönítetten rögzíti. Ha a mérlegfordulónapig nem fejeződött be, akkor azt befejezetlen termelésként kell kimutatnia. Amennyiben a felújításnak nevezett munka befejeződött, a ténylegesen elvégzett munkát a bérbevevőnek az áfa felszámításával piaci értéken számláznia kell, és a bérbe adó magánszeméllyel szembeni követelésként kimutatni az árbevételkénti elszámolás mellett.A különmegállapodás szerinti beszámítást így a bérleti díj miatt a bérbeadóval szembeni kötelezettségszámla és a bérbeadóval szembeni követelésszámla között kell könyvelni.Amennyiben a bérlemény felújításának a bérbeadó felé számlázott költsége nem kerül teljes összegében beszámításra (a követelésszámlán maradó egyenleg), azt a magánszemély nettó jövedelmének kell tekinteni, és annak adóját, járulékát a magánszemélynek meg kell fizetnie az adóhatóság felé.Ha a kérdező cég a bérbevevő, és a bérbeadó is társaság, akkor is a leírtak szerint kell eljárni a beszámítás során. Eltérés a bérleti díj számlázásánál lehet (áfaköteles lehet), továbbá a bérbevevő által számlázott összeget, ha az az Szt. szerinti felújítás, akkor felújításként, ha nem felújítás (nagyjavítás), akkor igénybe vett szolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8131
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Bérlő felújítja az épületet
Kérdés: Társaságunk bérlő egy önkormányzati épületben. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak - magánszemélyek által bérelt - lakások is az épületben. Társaságunk vállalta az épület teljes homlokzata felújításának a pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?
Részlet a válaszból: […]ha a bérbeadó az önkormányzat. Így az épülethomlokzat felújításának a vállalása azt jelenti, hogy annak fedezetét a társaság teljes összegében - végleges pénzeszköz formájában - átutalja az önkormányzatnak, vagy az önkormányzat helyett elvégzi, elvégezteti az épülethomlokzat felújítását a társaság (a bejövő számlák áfáját levonásba helyezi), majd az elvégzett felújítási munkák összes, számlázott és közvetlenül felmerült költségeit - mint az önkormányzat részére végzett építési-szerelési tevékenységet - az áfa felszámításával az önkormányzatnak térítés nélkül átadja. Mindkét esetben (az átutalt pénzeszközt is, az áfával növelt térítés nélkül nyújtott szolgáltatást is) egyéb ráfordításként kell elszámolni, és annak összegével a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell. Az épülethomlokzat felújításának közvetlen, illetve közvetett költségeit elkülönítetten kell kimutatni. Amennyiben az üzleti év végéig a felújítási munkák nem fejeződtek be, a mérlegfordulónappal azok összegét befejezetlen termelésként készletre kell venni. A befejezetlen termelést az önkormányzatnak történő átadáskor kell megszüntetni.Mint már írtuk, a fenti konstrukció alkalmazása esetén a bejövő számlák áfája levonásba helyezhető, a térítés nélküli továbbadáskor viszont annak legalább a könyv szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8113
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Karbantartás vagy felújítás
Kérdés: A bérelt üzlethelyiséget felújítottuk. Az elhasználódott járólapokat kicseréltük, a mosdóhelyiségben kicsempéztük a mosdót, új WC-kagyló, új mosdó van a régi helyett. Lehet ezt karbantartásnak tekinteni? Az 5 év alatt elhasználódott lapokat, csempéket, berendezési tárgyakat cseréltük ki.
Részlet a válaszból: […]biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.A kérdésben foglaltak, az elhasználódott járólapok, a WC-kagyló, a mosdó cseréje, a mosdóban a falburkolat (a csempe) cseréje egyértelműen a rendeltetésszerű használat érdekében történt, tehát karbantartásnak minősül, és nem felújítás.Ha új mosdóhelyiséget alakítanak ki (ideértve azt is, ha a meglévő helyiséget mosdóhelyiséggé alakítják át), akkor a mosdóhelyiség kialakításával, abban a különböző berendezésekkel (mosdó, vízmelegítő, kézszárító, WC-kagyló) és azok elhelyezésével kapcsolatos költségeket pótlólagos beruházásként (bérelt helyiség esetén bérbe vett épületen végzett beruházásként)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8093
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Bérbe vett épületen végzett felújítás
Kérdés: A 2015-ben bérbe vett épületen 2016-ban felújítást végeztünk. A bérleti szerződés szerint a bérlő végzi az állagmegóvást, belső javításokat, karbantartásokat. A szerződésben az esetleges felújításról nincs szó. A felújítást (villanyvezeték cseréje) elvégeztük a bérlő tudta nélkül. A bérleti szerződést 2019 augusztusában felmondtuk, a bérleményt visszaadtuk a tulajdonosának. A felújítás könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszból: […]felújítást hitelt érdemlően nem tudják dokumentálni, akkor indokolt a korrekciót önellenőrzéssel végrehajtani.A számviteli előírásoknak megfelelő felújítás - többek között - az eredeti műszaki állapot helyreállítását, az eszköz élettartamának a megnövekedését eredményezi. A kérdéshez kapcsolódóan épületfelújítás lehet meglévő épületnél a villamosenergia-hálózat vezetékeinek és berendezéseinek együttes cseréje, az épület egészére kiterjedően.Bérbe vett épület esetében elvégzett felújítási munkákhoz indokolt a bérbeadó hozzájárulását kérni, a bérleti szerződésben pedig rögzíteni, hogy az épületen bekövetkezett esetleges vagyonnövekménnyel mi legyen: a bérbeadó térítés ellenében vagy térítés nélkül átveszi, vagy kéri az eredeti állapot helyreállítását. Ezen elszámolási lehetőségek különböző módon hatnak a bérleti jogviszonyt megszüntető bérlő vagyoni helyzetére, eredményére.Mivel az adott esetben nincs megállapodás a bérbeadóval, a felújítás könyv szerinti értékének jogszabályszerű átadására nincs lehetőség, marad az eredeti állapot helyreállítása (ami viszont értelmetlen!), a könyv szerinti érték terven felüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8054
6. találat: Ingatlanbérlet megszűnésekor
a felújítás elszámolása
Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszból: […]felújítási munkákat a bérbeadó tudta és előzetes beleegyezése nélkül végezték el.A bérleti jogviszony megszűnésekor így a bérleményben bekövetkezett vagyonnövekménnnyel nem lehet a bérbeadóval elszámolni, nem lehet az előzetes hozzájárulásban rögzített módon (mert ilyen nincs!) átadni. A bérlemény értékében bekövetkezett növekedést - az előbbiek ellenére - a bérbevevő könyveiből a bérleti jogviszony megszűnésekor ki kell vezetni! Hogyan történhet mégis a felújítás könyvekben kimutatott értékének a kivezetése?A legegyszerűbb az lenne, ha a bérbeadóval utólag megegyeznének a felújítással bekövetkezett vagyonnövekedés átvételéről. Az átvétel történhet a "termékértékesítés" szabályai szerint, azaz a bérbevevő legalább a könyveiben még szereplő nettó értéket számlázza a bérbeadó felé az áfa felszámításával, amely összeget - mint a tárgyieszköz-értékesítés ellenértékét - az egyéb bevételek között számolja el, a nettó értéket pedig az egyéb ráfordítások közé vezesse át.Az átvétel történhet a térítés nélküli eszközátadás szabályai szerint is az áfa felszámításával, az átvétel és annak értéke elismertetésével (írásban). Ez esetben a felújítás nettó értékét az egyéb ráfordítások közé kell kivezetni, amely összeg a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja szerint növeli az adózás előtti eredményt, kivéve, ha az átvevő-bérbeadó a törvényben meghatározott nyilatkozatot ad. Felhívjuk a figyelmet, ha a bérbeadó magánszemély, a térítés nélkül átvett felújítás áfás értéke a magánszemély jövedelmének minősül, amelyet személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó terhel, amelyet a Tao-tv. hatálya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7943
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Felújítás-karbantartás elhatárolása
Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy a lapos tető szigetelése, a meglévő utakra koptatóréteg felvitele, gépeken, berendezéseken (darukon) a vezetékek cseréje, a darupálya felújítása, alkatrészek cseréje, csarnoki ikerfújó szellőztető rendszeren végzett munkák, kerítések, korlátok megépítése, cseréje, az épületen lévő kapuk cseréje karbantartás vagy felújítás?
Részlet a válaszból: […]a lépcsőknél a műkövezés is.)A karbantartás körébe tartozik, ha a gépeken, berendezéseken (a darukon) lévő, az azokhoz tartozó elektromos vezetékeket kicserélik. A gépekbe, berendezésekbe beépített motorok cseréje jellemző karbantartás.A vezérlőberendezés áthelyezése, cseréje önmagában nem felújítás, nem beruházás. Ha azonban eddig nem volt, és most új vezérlőberendezést építenek be, azt a kapcsolódó tervezés költségeivel együtt beruházásként kell elszámolni.A darupályánál - mint építménynél - felújítás az, ha a sínpálya egészét kicserélik, beruházás az, ha a darupályát lebontják, és újat építenek. Ha csak a darupálya alá rezgéscsillapító hatású alátétet helyeznek el, azt karbantartásnak kell tekinteni.Az önálló funkciót ellátó tárgyi eszközöknél az elhasználódott alkatrészek, vezetékek cseréje, szét- és újbóli összeszerelése, az eszközök áthelyezése esetén a tárgyi eszköz leszerelése és újbóli felszerelése karbantartásnak minősül, függetlenül attól, hogy mibe kerül.Hangsúlyozni kell, hogy az önálló funkciót ellátó tárgyi eszközökön elvégzett munkákat lehet minősíteni. A kérdés szerinti csarnoki ikerfújó szellőztető rendszer nem biztos, hogy egyetlen tárgyi eszköznek tekintendő. Ha az egész egyetlen tárgyi eszköznek minősíthető, akkor az azon végzett munkákat jellemzően karbantartásként kell elszámolni. Amennyiben a különböző funkciókat az összekapcsolt, de a funkciót önállóan is ellátni képes tárgyi eszközök biztosítják, az elvégzésre kerülő munkák között lehetnek eszközcserék is, amelyeket viszont az adott, önálló funkciót ellátó tárgyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7761
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Gépjármű-felújítás értékcsökkenési leírása
Kérdés: A társaság a nulla értékű gépjárművet (amelynek eredeti bekerülési értéke 6 millió forint) 4 millió forint értékben felújította. A felújítás ráaktiválása 2018. március 31-én megtörtént. Ezt követően a gépjármű bekerülési értéke 10 millió forint. A társaság a gépjárművet még 4 évig tervezi használni, és ezért a terv szerinti értékcsökkenési leírás éves összegét 1 millió forintban határozta meg. A Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírásnak a számvitelben kimutatott bekerülési érték (10 millió forint) vagy a ráaktivált érték (4 millió forint) az alapja?
Részlet a válaszból: […]meg az eszköznek az adózónál kimutatott bekerülési értékét (az adott esetben a 6+4 millió forintot), az eszköz számított nyilvántartási értéke maximum nulla lehet.A kérdés szerinti gépjárműnél a 10 millió forint 20%-a, 2 millió forint vonható le egy-egy 365 napos adóévben (2018-ban ennek háromnegyede: 1500 E Ft, 2019-ben 2 millió forint, 2020-ban 500 E Ft), de összesen legfeljebb a számított nyilvántartási érték több adóévben együtt (6 millió már korábban, 4 millió 2018-2020. években). Az adókötelezettség szempontjából gyorsított lesz a leírás, nem egészen 3 év, míg számviteli elszámolásnál 4 év. (Nagyobb összeggel csökkenthető 2018-2019. években az adózás előtti eredmény, mint amennyivel azt ezekben az években növelni kell. A 2020-2022. években viszont fordított lesz a helyzet,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7657
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Bérelt üzlethelyiség felújítása
Kérdés: Önkormányzattól bérelünk üzlethelyiséget, amelyen felújítást végzünk. A bérleti szerződés határozatlan időre szól, az önkormányzat 15 évig nem mondja fel a bérletet. Az önkormányzat a felújításért nem fizet, nem lehet a bérleti díjban elszámolni. Ha elhagyjuk az üzletet, megtehetjük, de az önkormányzat akkor sem fog fizetni a felújításért. A felújítás során újra kellett betonozni az aljzatot, ezenkívül festésre és burkolásra is sor került. Egy összegben elszámolható a felújítás költsége, vagy értékcsökkenést kell elszámolni évente? Ha ez utóbbi, akkor mennyi idő alatt lehet ezt megtenni?
Részlet a válaszból: […]felújítás értelmező rendelkezését. E szerint az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. (Épület esetében a klasszikus felújítás a födémcsere, pincétől a tetőig az elektromos, a víz-, a csatornahálózat cseréje stb.)Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával, a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7590
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Elkezdett, de be nem fejezett felújítás
Kérdés: Társaságunk egyik telephelyén 2015-ben elkezdett egy felújítást, amelyen a 2015-2016 évek során csak tervezési díj, illetve eljárási díjak jelentek meg. Mivel a felújítás feltételei számunkra nem voltak megfelelőek, így a konkrét felújítás el sem kezdődött, de a Felújítás számlán azóta is ott van a befejezetlen beruházás összege. Ezt el kell onnan vezetni? Azt tanácsolták, hogy terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, amivel nem értek egyet, mert semmi nem lett aktiválva. A könyvvizsgáló szerint rendkívüli veszteségként kell könyvelni.
Részlet a válaszból: […]tételeket a felmerülés időszakában, azaz a 2015-2016. években - mint igénybe vett szolgáltatások költségeit - az eredmény terhére kellett volna elszámolni.Számviteli elszámolás szempontjából a felújítás a beruházással azonosan kezelendő. Az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a tárgyi eszköznél (ideértve a beruházást is), ha a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált.A kérdés szerint, mivel a felújítás feltételei a társaság számára nem voltak megfelelőek, a felújítást el sem kezdték, a felújítást feleslegesnek minősítették. Azzal az időponttal, amikor erről döntöttek, a Felújítás számlán kimutatott teljes összeget terven felüli értékcsökkenési leírásként ki kellett volna vezetni. (Ha ez a döntés már 2016-ban írásban megszületett, akkor a kivezetést önellenőrzés keretében kell elvégezni.)A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a tárgyieszköz-állományból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7459

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést