Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

16 találat a megadott aktiválás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Terven felüli értékcsökkenés az aktiváláskor

Kérdés: A társaság befejezetlen beruházásként mutatta ki a megvásárolt telket, amelyet nem tudott használatba venni. Több év végén a beruházás bekerülési értékéhez képest tartósan és jelentősen alacsonyabbnak mutatkozott a piaci érték, és így a különbözet terven felüli értékcsökkenésként került elszámolásra. A társaság használatba veszi a telket, és aktiválja. Milyen értéken és módon tegye ezt meg? A terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, vagy a tárgyi eszköz bruttó értéke legyen a beruházás eredeti bruttó értéke, és kerüljön azonnal kimutatásra a halmozott terven felüli értékcsökkenés is? Ez utóbbi esetleg a későbbiek során visszaírható? A kérdésben telekről van szó, amelynek terv szerinti értékcsökkenése nincs, de elvi kérdésként felmerülne, ha más eszközről van szó, akkor a bruttó átvezetési mód szerinti magasabb bekerülési értékre kellene elszámolni az értékcsökkenést, utána ezt viszonyítani a piaci értékhez? Mi lenne a helyes eljárás?
Részlet a válaszból: […]foglalja magában. A beszerzett (megvásárolt) és beruházásként kimutatott telek esetében a jogszerűen elszámolt terven felüli értékcsökkenés úgy tekinthető, mint egy, az aktiválás előtt adott engedmény, amelynek összegét az eredmény terhére számolták el.A beruházási számláról átvezetett teleknek mint új tárgyi eszköznek csak egy értéke lehet, amelyet nem lehet megbontani eredeti bekerülési értékre és már elszámolt terven felüli értékcsökkenésre. Az új tárgyi eszköznek az aktiválás időpontjában nem lehet elszámolt terven felüli értékcsökkenése. Az nem vezethető le az Szt. 53. §-ában előírtakból. A piaci értékre korrigálás már a beruházási szakaszban megtörtént, emiatt a telek aktivált értéke a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési érték lesz.A leírtakból következően, ha a telek piaci értéke az aktiválási érték (bruttó érték) fölé emelkedik, a beruházási szakaszban elszámolt terven felüli értékcsökkenést nem lehet visszaírni, de ha a különbözet tartósnak és jelentős összegűnek minősül, akkor a társaság élhet az értékhelyesbítés és értékelési tartalék konstrukció lehetőségével. Ha viszont tovább csökken, akkor a telek után is elszámolható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6673

2. találat: Épület vagy épületrész aktiválása

Kérdés: A Számviteli Levelek 6019. és 1945. kérdéseire adott válaszokban ellentmondást látok. Mindkét kérdés vegyes, többfunkciós épületek nyilvántartásáról szól. Az egyik válaszban külön-külön, míg a másikban egyetlen tárgyi eszközként kell kezelni az adott épületet. Melyik a helyes?
Részlet a válaszból: […]illetve a tetőteret" mondatot ki kellett volna egészíteni azzal, ha az ingatlan-nyilvántartásban is ez a megkülönböztetés megtörtént. Egyébként a vegyes, többfunkciós épületet olyan épületként kell nyilvántartani, amilyenként azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték (a kérdés alapján üzemcsarnokként vagy irodaként).Természetesen külön tárgyi eszközként kell nyilvántartani az épület részét nem képező- az épületen belüli technológiai rendeltetésű vezetékeket,- a riasztóberendezéseket, azok vezetékeit, érzékelőit,- a teherfelvonót és gépészeti berendezéseit stb., valamint- a telket, amelyen az épületet elhelyezték.A Számviteli Levelek 292. számában a 6019. kérdés szerint a megvásárolt ingatlan a földhivatali bejegyzés szerint kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. Itt a válaszban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6398
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Aktiválás használatbavételi engedély nélkül

Kérdés: Jól értelmezzük-e a számviteli törvény módosítását? Ha nincs meg egy adott gazdasági épület használatbavételi engedélye, ettől függetlenül aktiválható az adott ingatlan, ha azt a valóságban használatba vették?
Részlet a válaszból: […]Szt. szerint - a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell elszámolni, amiből az következett, hogy az üzembe helyezés időpontja a rendeltetésszerű (a jogszerű) használatbavétel időpontja. Ezen törvényi előírás értelmezéseként megjelent állásfoglalások szerint, a rendeltetésszerű használatbavételt - különösen ingatlanok esetében - a használatbavételi engedély, illetve a különböző hatósági engedélyek megléte dokumentálta.A hivatkozott törvénymódosítás indokolása alapján az üzembe helyezés időpontja az az időpont, amikor az eszközzel az üzemszerű tevékenységet megkezdik. Így a módosítással a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya nem lehet az üzembe helyezés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6130
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Aktiválás után elvégzett munkák

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy ingatlant, amely a földhivatali bejegyzés szerint kivett iroda, udvar, számítógép-alkatrészt gyártó üzem. Az épületen igen nagy belső átalakítási, felújítási munkákat kellett végezni, a vásárláshoz és az átalakításhoz banki beruházási hitelt kaptunk. Február 1-jén az épületet aktiváltuk, használatba vettük, de közben még folynak munkálatok, amelyek a cég működését nem zavarják. Az aktiválás után felmerülő, de még a beruházáshoz kapcsolódó költséget beruházásként kell gyűjteni és könyvelni, majd egy összegben az épületre ráaktiválni? Esetleg az aktiválás utáni költségek már felújítások, és egyenként növelni kell vele az épület értékét?
Részlet a válaszból: […]külön-külön tárgyi eszközként kell aktiválni, az átalakítás költségeit pedig azokhoz az eszközökhöz kell rendelni, amelyeken az átalakítást és az egyéb munkákat elvégezték.A kérdező felsorolta azokat a munkákat, amelyeket a február 1-jei aktiválás után még el kell végezni. A válasz­adót zavarja ezen munkák ismeretében a február 1-jei aktiválás. Véleménye szerint rendeltetésszerű használatra alkalmatlan az az épület, ahol az aktiválás után készítik el és építik be a fotocellás ajtókat, valamint 3,5 millió forint értékben kábelezést, dugaljfelszerelést, munkaasztalok, polcok összekötését, elszívóventilátorok vezérlésének kialakítását, lámpatestek felszerelését, burkolást, lakatos-, gépészeti munkát, gipszkartonozást,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5830
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
Részlet a válaszból: […]hatását megállapítani és önellenőrzés keretében rendezni.Ezt követően lehet az átalakításhoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozni.Az üzemcsarnokon belül a csomagolóanyag-raktár, a kazánház kialakítása (az ezzel kapcsolatosan felmerült összes munkaerő-, anyag- és egyéb költség) beruházásként számolandó el. E helyiségek kialakításával csökken az üzemcsarnok alapterülete, az üzemcsarnok - fenti korrekció utáni - könyv szerinti értékét az alapterület-csökkenés arányában csökkenteni kell, amely értéket (nettó) a csomagolóanyag-raktár, a kazánház bekerülési értékében kell számításba venni, a beruházásként elszámolt értékkel együtt a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni, az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenést megállapítani.Általános szabály, hogy a tárgyi eszközök cégen belüli áthelyezésével kapcsolatosan felmerülő költségekkel nem lehet a bekerülési értéket növelni. Így a szállítószalag leszerelésével, javítóüzembe történő átszállításával, kapacitásnövekedést nem eredményező javításával, visszaszállításával, az új helyen történő felszerelésével kapcsolatosan felmerülő saját és számlázott költségeket a felmerülés időszakában a költségek között, az eredmény terhére kell elszámolni.Az állványrendszereket a műszaki, illetve az egyéb berendezések között kell nyilvántartani, aktiválni. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell azt is, hogy milyen részelemei vannak, azokból mennyi van az állványrendszerként (vagy még inkább az önálló állványként) kimutatott eszközben.Az állványrendszer leszerelése, áttelepítése, összeszerelése költségeit a felmerülés időszaka eredménye terhére kell elszámolni a költségek között. Ha az állványrendszer egyes elemei, egyes állványok nem kerülnek áttelepítésre, akkor - ennek megfelelő arányban - részleges selejtezést kell végrehajtani. Meg kell állapítani, hogy a selejtezett állványoknak mennyi a bekerülési értéke, és elszámolt értékcsökkenése figyelembevételével a nettó értéke, a selejtezett állványok, állványrészek piaci értéke, és amennyiben a nettó érték a több, a különbözetet terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, a kiselejtezett állványokat, állványrészeket pedig piaci értékükön, ha ennél a nettó érték alacsonyabb, a nettó értéken a készletek közé átvezetni. Addig kell a készletek között nyilvántartani, amíg azokat nem értékesítik, illetve használhatatlanná (és értéktelenné) nem minősítik.A vákuumrendszer - mint különálló tárgyi eszköz - áttelepítésével kapcsolatosan felmerülő költségeket a felmerülés időszakában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5709
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Végszámla nélkül aktiválás, adóalap-csökkentés

Kérdés: A kft. 2005-ben adásvételi szerződést kötött iroda és üzlet céljára épített ingatlan megvásárlására. 2005-ben, 2006-ban a teljes vételárat kifizette, előlegszámlát kapott. A birtokbaadás 2006. május 30-i dátummal megtörtént (a beköltözés is). Végszámlát a kft. még nem kapott. A 2006. évi társasági adó megállapításakor igénybe vehető-e a kisvállalkozói adóalap-csökkentés a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján, ha a végszámla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg?
Részlet a válaszból: […]alapján kell meghatározni (nem számlázott szállítás). Az adott esetben a "számlát pótló" dokumentum az adásvételi szerződés, amely alapján az ingatlanvásárlás beruházásként elszámolható, majd a rendeltetésszerű használatbavétel dokumentumai alapján a tárgyi eszközök (épületek) közé való átvezetése is megtörténhet (feltételezve, hogy a használatbavételi engedély is rendelkezésre áll). Természetesen továbbra is ki kell mutatni a beruházásra adott előlegeket mindaddig, amíg a végszámla meg nem érkezik. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján csökkenti az adózás előtti eredményt az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan ... üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke ... figyelemmel a (11)-(12)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2989
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Teherautó aktiválása átírás nélkül

Kérdés: A kft. 2006. április 1-jén 2 db teherautót vásárolt. Az átírás még nem történt meg. Mikor lehet aktiválni? Elszámolható-e aktiválás előtt az üzemanyagköltség?
Részlet a válaszból: […]132 - K 161). A rendeltetésszerű használatbavételnek, az üzembe helyezésnek az időpontjától kell az értékcsökkenést, továbbá az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket elszámolni. Az üzembe helyezésnek feltétele, hogy a tehergépjármű forgalmi engedélye meglegyen, és a tehergépjármű rendeltetésszerűen ténylegesen is használható. Ha ezen feltételek teljesülnek, akkor átírás nélkül is rendeltetésszerűen használatba vehetők, aktiválhatók a járművek, és az üzemanyag költségét, az egyéb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2781
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?
Részlet a válaszból: […]eljárásról valamennyi érintett szakhatóság által aláírt, elfogadott jegyzőkönyv készült, amely szerint a szakhatóság mindent rendben lévőnek talált, - és a szakhatóság vállalta a használatbavételi eljárás, illetve az erről készült jegyzőkönyv alapján, hogy a használatbavételi engedélyt ki fogja adni. A jogszerűen használatba vett épület esetén érvényesülnek a számviteli alapelvek, azaz a bevételekhez hozzárendelődnek a bevétel elérése érdekében felmerülő költségek (az üzemeltetési költségeken túlmenően a terv szerinti értékcsökkenési leírás is, a felvett hitelek kamata is stb.). Addig azonban ezek a költségek csak részben vehetők számításba a bevételekkel szemben. A számviteli szabályozás a jogszerű használatbavételt követő aktiválás előtti használatot úgy tekinti, mint a próbaüzemeltetést. Amiből az következik, hogy a felvett hitel kamatráfordítása az épület bekerülési értékét növeli, beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek árfolyam-különbözetével az épület bekerülési értékét kell korrigálni, sőt a próbaüzemeltetés többletköltsége is (ha van!) az épület bekerülési értékét növeli. Az épület jogszerű aktiválásáig elszámolt bérleti díjat árbevételként kell kimutatni. Az aktiválás időpontjáig felmerült üzemeltetési költségeket pedig elsődlegesen a megfelelő költségnemek között kell elszámolni, majd a beruházás ráfordításaként (mint saját előállítású eszközök aktivált értékét) kell kimutatni, össze kell vetni a kapott, elszámolt bérleti díjak összegével, és amennyiben nem haladja meg a beruházás ráfordításaként elszámolt összeg az árbevételként kimutatott öszszeget, akkor a beruházásként elszámolt üzemeltetési ráfordítást vissza kell vezetni (csökkenteni kell a saját előállítású eszközök aktivált értékét). Abban az estben, ha a még nem aktivált épület jelentős hányadát már bérbeadták, nagy valószínűséggel a ténylegesen elszámolt bérleti díj meghaladja az üzemeltetés tényleges költségeit, és így a kft. nagyobb nyereséget mutat ki,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2328
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Ültetvénytelepítés aktiválása

Kérdés: Az ültetvénytelepítést a Számviteli Levelek 14. számában, a 277. kérdésre adott válasznak megfelelően könyveltük. Az ültetvény termőre fordult. Az ültetvény bekerülési értéke 44 millió forint, ebből 20 millió forint állami támogatás, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Hogyan számolunk értékcsökkenést? A termést hogyan tartjuk nyilván?
Részlet a válaszból: […]évenként elszámolandó értékcsökkenését is. Itt kell megjegyezni, az ültetvények által elfoglalt földterület, az ültetvény kerítése nem tartozik az ültetvény fogalmába, azokat külön-külön kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni. Az ültetvény bekerülési értéke a kérdés szerint 44 millió forint, amelyet az állami támogatás összegével nem szabad csökkenteni (ha jogszabály alapján kapták a támogatást és a jogszabály úgy rendelkezett, hogy azt a tőketartalékba kell helyezni, akkor helyesen jártak el). Így a fentiekben leírtak figyelembevételével a 44 millió forint alapján kell az évenkénti terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét meghatározni és könyvelni (T 571 - K 1294). A Tao-tv. 2. számú mellékletének III. része tartalmazza az ültetvények adózás előtti eredményt csökkentően figyelembe vehető értékcsökkenési leírásának mértékét. A termőre fordult ültetvény gondozásával, a termés védelmével, betakarításával kapcsolatosan közvetlenül felmerült költségeket, mint a termés közvetlen költségét, a felmerüléskor költségként kell elszámolni (T 51-56 - K 3, 4) az ültetvény terv szerinti értékcsökkenési leírásával együtt (T 571 - K 1294). Amennyiben a tárgyévben megtermett termést a tárgyév végéig nem értékesítik, akkor feltétlenül meg kell állapítani a termés egységére jutó közvetlen költségeket (például 1 kg dió, mandula közvetlen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2193
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Épületrészek aktiválása külön-külön

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: a társaságiadó-alapnál a költségként érvényesíthető amortizáció összegét alapvetően befolyásolja, hogy a beruházás során létrehozott tárgyi eszközök esetében mely eszközöket lehet az épület értékében, és mely eszközöket lehet külön tárgyi eszközként aktiválni. Véleményünk szerint egy irodaházban elhelyezett központi fűtő-, hűtő-, illetve szellőzőberendezés, felvonók, külső fényárnyékoló rendszer stb. önálló tárgyi eszközök, mivel azok az építmény (az épület) használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. Egy irodaház esetében "technológiai cél" pl. az épületben dolgozók személyszállító liften történő szállítása, az épület belső hőmérsékletének biztosítása stb. Amennyiben az említett eszközök értéke az építmény értékében kerülne aktiválásra, akkor a bérbe adott ingatlan esetében elszámolható 5% értékcsökkenés nem nyújtana fedezetet a tényleges igénybevételük miatt jelentkező költségekre. Elfogadható-e a fenti elv alkalmazása mellett az eszközök önálló nyilvántartásba vétele és az 5%-nál magasabb értékcsökkenési leírás alkalmazása?
Részlet a válaszból: […]pedig beletartoznak az eszköz (az irodaház) bekerülési értékébe. Az épület mint műszaki egység csak akkor biztosítja - irodaház esetén - az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás feltételeit, ha rendelkezik az előbb felsorolt berendezésekkel. A kérdés utal arra, hogy ezen berendezések "technológiai cél"-t szolgálnak. Valószínű, hogy a kérdést feltevő nem tudja, hogy mit kell érteni a "technológiai cél", pontosabban "technológiai berendezés" kifejezésen. Technológiai berendezés fogalmába tartoznak azok a gépek, berendezések, amelyek a termelőtevékenységet, a termékátalakító folyamatokat szolgálják. Az irodaházban a klasszikus értelemben vett termék-előállító, termékátalakító tevékenységet a központi fűtő-, hűtő-, szellőzőberendezésekkel, a személyfelvonóval, a külső fényárnyékoló rendszerrel nem folytatnak még részben sem. A hivatkozott válaszban utaltunk arra, ha a felsorolt berendezések az épület használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak, akkor is bekerülési értéküket az épület értékében kell figyelembe venni. Amennyiben a szóban forgó berendezéseket javítani vagy részben cserélni kell, az jellemzően a karbantartás fogalmába tartozik [lásd az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 9. pontja], a javítás, a részbeni csere költségeit a felmerülés időszakának eredménye terhére kell elszámolni, annak nem az értékcsökkenési leírás, hanem az árbevétel a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2112
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést