Terven felüli értékcsökkenés az aktiváláskor

Kérdés: A társaság befejezetlen beruházásként mutatta ki a megvásárolt telket, amelyet nem tudott használatba venni. Több év végén a beruházás bekerülési értékéhez képest tartósan és jelentősen alacsonyabbnak mutatkozott a piaci érték, és így a különbözet terven felüli értékcsökkenésként került elszámolásra. A társaság használatba veszi a telket, és aktiválja. Milyen értéken és módon tegye ezt meg? A terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, vagy a tárgyi eszköz bruttó értéke legyen a beruházás eredeti bruttó értéke, és kerüljön azonnal kimutatásra a halmozott terven felüli értékcsökkenés is? Ez utóbbi esetleg a későbbiek során visszaírható? A kérdésben telekről van szó, amelynek terv szerinti értékcsökkenése nincs, de elvi kérdésként felmerülne, ha más eszközről van szó, akkor a bruttó átvezetési mód szerinti magasabb bekerülési értékre kellene elszámolni az értékcsökkenést, utána ezt viszonyítani a piaci értékhez? Mi lenne a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...terven felüli értékcsökkenés visszaírásának szabályait az Szt. 53. §-ának (3) bekezdése szabályozza. Ezek között az aktiválás nem szerepel. Nem szerepelhet, mert az eszközök bekerülési értékét meghatározó tételek között terven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Épület vagy épületrész aktiválása

Kérdés: A Számviteli Levelek 6019. és 1945. kérdéseire adott válaszokban ellentmondást látok. Mindkét kérdés vegyes, többfunkciós épületek nyilvántartásáról szól. Az egyik válaszban külön-külön, míg a másikban egyetlen tárgyi eszközként kell kezelni az adott épületet. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] Valóban ellentmondás van a válaszok között, de csak azért, mert a válasz megfogalmazásakor kimaradt egy fontos dokumentumra történő hivatkozás, ez pedig az ingatlan-nyilvántartás.A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszban "a számviteli előírásokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Aktiválás használatbavételi engedély nélkül

Kérdés: Jól értelmezzük-e a számviteli törvény módosítását? Ha nincs meg egy adott gazdasági épület használatbavételi engedélye, ettől függetlenül aktiválható az adott ingatlan, ha azt a valóságban használatba vették?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdését 2013. január 1-jétől hatályosan módosították. A módosítás szerint az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának az időpontja.Az Szt. az üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Aktiválás után elvégzett munkák

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy ingatlant, amely a földhivatali bejegyzés szerint kivett iroda, udvar, számítógép-alkatrészt gyártó üzem. Az épületen igen nagy belső átalakítási, felújítási munkákat kellett végezni, a vásárláshoz és az átalakításhoz banki beruházási hitelt kaptunk. Február 1-jén az épületet aktiváltuk, használatba vettük, de közben még folynak munkálatok, amelyek a cég működését nem zavarják. Az aktiválás után felmerülő, de még a beruházáshoz kapcsolódó költséget beruházásként kell gyűjteni és könyvelni, majd egy összegben az épületre ráaktiválni? Esetleg az aktiválás utáni költségek már felújítások, és egyenként növelni kell vele az épület értékét?
Részlet a válaszából: […] ...rendelni, amelyeken az átalakítást és az egyéb munkákat elvégezték.A kérdező felsorolta azokat a munkákat, amelyeket a február 1-jei aktiválás után még el kell végezni. A válasz­adót zavarja ezen munkák ismeretében a február 1-jei aktiválás. Véleménye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a kérdésekre egyértelműen választ lehessen adni. A részletes válasz előtt azonban már utalhatunk arra, hogy az üzemcsarnok aktiválása során súlyosan megsértették a számviteli elő­írásokat.A kérdésben leírtak azt sugallják, hogy az üzemcsarnokot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Végszámla nélkül aktiválás, adóalap-csökkentés

Kérdés: A kft. 2005-ben adásvételi szerződést kötött iroda és üzlet céljára épített ingatlan megvásárlására. 2005-ben, 2006-ban a teljes vételárat kifizette, előlegszámlát kapott. A birtokbaadás 2006. május 30-i dátummal megtörtént (a beköltözés is). Végszámlát a kft. még nem kapott. A 2006. évi társasági adó megállapításakor igénybe vehető-e a kisvállalkozói adóalap-csökkentés a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján, ha a végszámla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, a számviteli, a bizonylati fegyelemmegsértését jelenti az, ha a gazdasági eseményről, annak megtörténtekor abizonylatot (az adott esetben a végszámlát) nem állítják ki. Erre célszerű azeladó figyelmét írásban is felhívni.Az Szt. 47. §-a (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Teherautó aktiválása átírás nélkül

Kérdés: A kft. 2006. április 1-jén 2 db teherautót vásárolt. Az átírás még nem történt meg. Mikor lehet aktiválni? Elszámolható-e aktiválás előtt az üzemanyagköltség?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírásaiból az következik, hogy a tárgyi eszközt(így a teherautót is) a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezésidőpontjával kell aktiválni, azaz a beruházási számláról a megfelelőtárgyieszköz-számlára átvezetni (T 132 - K 161).A rendeltetésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.
Kapcsolódó címkék:  

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?
Részlet a válaszából: […] ...- ahasználatbavétel egyéb feltételei teljesülése mellett - akkor tekinthetőelegendőnek a beruházás során megvalósított épület aktiválásához, - ha a használatbavételi eljárásról valamennyi érintettszakhatóság által aláírt, elfogadott jegyzőkönyv készült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címkék:  

Ültetvénytelepítés aktiválása

Kérdés: Az ültetvénytelepítést a Számviteli Levelek 14. számában, a 277. kérdésre adott válasznak megfelelően könyveltük. Az ültetvény termőre fordult. Az ültetvény bekerülési értéke 44 millió forint, ebből 20 millió forint állami támogatás, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Hogyan számolunk értékcsökkenést? A termést hogyan tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] Az ültetvényberuházásnak a termőre fordulásig elszámoltköltségeit a rendeltetésszerű használatbavételkor (a termőre forduláskor) átkell vezetni a beruházási számláról az egyéb építmények között nyilvántartottültetvény számlára (T 124 - K 161). A rendeltetésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
Kapcsolódó címkék:  

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás mikor fejeződött be. Valószínűsíthető,hogy az úthasználati engedély kiadásának időpontjával. Ez esetben az irodaházaktiválásának időpontja (az egyéb feltételek teljesülése mellett) 2004. május27-e. (Megfelelő információ hiányában nem tudjuk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.
Kapcsolódó címkék:  
1
2