Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. április 15-én (81. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1673

[…] eredeti tetőcseréphez műszaki paramétereiben hasonló cseréppel (ideértve a cserép helyett alkalmazott palafedést is), függetlenül attól, hogy a tetőhéjazat mekkora hányadát érinti, a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetés érdekében szükséges, ezért azt karbantartásnak kell minősíteni. A karbantartás jellegén nem változtat az, ha a tetőhéjazaton a tetőlécek jelentős hányadát ki kell cserélni, sőt néhány tetőgerenda cseréje is belefér a karbantartás fogalmába. Természetesen, ha a tetőszerkezet egészét, vagy annak egy jelentős, összefüggő részét kicserélik, a tetőszerkezet cseréje már nem karbantartás, hanem felújítás, hiszen a cserét – ez esetben – az indokolja, hogy az elhasználódott, elöregedett szerkezeti elem (a tető) már a rendeltetésszerű használatot veszélyeztette. Ez utóbbi esetben, a felújítás költségeként kell figyelembe venni minden olyan költséget, amely a tetőszerkezet cseréje során ténylegesen adódik (ilyen például a tetőléc, a cserép cseréje is). A külső nyílászárók (ajtók, ablakok) cseréjét is általában a rendeltetésszerű használhatóság indokolja, ezért a csere karbantartásnak minősül, feltételezve, hogy az az eredetihez hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező ablakokkal, ajtókkal történik. A lapos tető teljes szigetelésének cseréje (mivel az épület szerkezeti elemeinek kicserélésével nem jár) egyértelműen csak karbantartás lehet, függetlenül a szigeteléshez használt anyag minőségétől, minősítésétől. A témához kapcsolódóan szólni kell a korszerűsítésről is. Mint ismeretes, a korszerűsítés felújításnak minősül. Az Szt. szerint korszerűsítésről beszélünk, ha a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeljük. A kérdésben szereplő munkáknál felújítás lehet, ha a korszerű technika alkalmazásával […]