Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. július 1-jén (86. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1777

[…] devizaárfolyamon számlázzák. Ha a számlázáskori árfolyam eltér az eredeti összeg devizaárfolyamától, a két devizaárfolyam különbözetét – helytelenül – a lízingdíj számlájában külön tételben tüntetik fel. A lízingbevevőnek a számla alapján – a számviteli előírások szerint – csak az átutalást kellene könyvelnie, a tőketörlesztőrészletet a kötelezettség számlával szemben (T 448 – K 384), a kamat összegét pedig a pénzügyi műveletek ráfordításaként (T 8722 – K 384). A könyvelés után a 448. számlán mutatkozó, a tőketörlesztés devizájához kapcsolódó árfolyam-különbözetet kell a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között elszámolni (T 448 – K 9762, illetve T 8762 – K 448). A lízingbeadó számláján szereplő kamatot és a reá jutó árfolyam-különbözetet egy összegben kell kamatráfordításként elszámolni, a felszámított kamatnak nem lehet árfolyam-különbözete. Az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének f) pontja, illetve 85. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján a kötelezettségekhez kapcsolódóan a pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget, árfolyamveszteséget kell a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között elszámolni. Ebből az előírásból az következik, hogy a pénzügyi rendezéskor – az adott esetben – a kötelezettség főkönyvi számlán mutatkozó különbözetet el kell számolni, azt nem lehet más tételekkel összevontan kezelni. Az Eva-tv. szerint az Szt. hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt számításba kell venni, és ebben benne van a devizaalapú kötelezettség elszámolt […]