Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. szeptember 16-án (90. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1836

[…] eszközeit (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök) a leltárban mennyiségben és értékben is, a követeléseket és a kötelezettségeket értékben kell felvenni. Az Szt. hivatkozott rendelkezése alapján az eszközöket piaci értéken (az az érték, amennyit azok jelenlegi állapotukban ténylegesen érnek, az Szt. általános előírásából következően bekerülési érték, illetve a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, ezek visszaírásával növelt bekerülési érték, de nem magasabb érték, mint a forgalmi, a piaci értékük); a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő összegben (jellemzően az eszközökhöz kapcsolódó, még ki nem egyenlített számlák, a tevékenység finanszírozására felvett és még nem törlesztett hitelek); a céltartalékokat (különösen a harmadik személyekkel szembeni várható kötelezettségekre, folyamatban lévő peres eljárások várhatóan megítélésre kerülő terhei, illetékei, bírságai miatti kötelezettségekre képzett céltartalékot) a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben kell a leltárba, majd a mérlegbe beállítani. A saját tőke összegét az előbbiek szerint értékelt eszközök és kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni, amiből következik az, ha nő a leltárba, mérlegbe felvett kötelezettség, akkor csökken a saját tőke. Bár tőkekövetelmény a kkt.-ra, illetve a bt.-re törvényileg nincs előírva, nyilvánvaló, hogy a saját tőke negatív előjelű nem lehet. A leírtakból következik, ha a tagok az Eva-tv. hatálya alatt a csak bevételi nyilvántartásra kötelezett bt.-nek kölcsönt nyújtottak (ezt szerződéssel alátámasztják), akkor az ebből adódó kötelezettséget a leltárba, a nyitómérlegbe be kell állítani. Más a helyzet a fel nem vett, az […]