Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. szeptember 30-án (91. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1854

[…] könnyen értelmezhető. Az egyéni vállalkozó például saját tulajdonú lakóingatlanában végzi vállalkozási tevékenységét. Ha nincs a műhelynek külön víz-, gáz-, villanyórája, akkor a lakás és a műhely fogyasztását is magában foglaló számlázott tételek megosztásánál (mind a költség- mind az áfamegosztásnál) az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése jól használható. (Erről részletesen írtunk a Számviteli Levelek 81. számában az 1677. kérdésre adott válaszban.) Társas vállalkozásnál az "adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez és adóalanyiságot nem eredményező tevékenységhez egyaránt használt, hasznosított terméket szerez be, szolgáltatást vesz igénybe" kritérium nehezen értelmezhető. Véleményünk szerint, olyan eszköz beszerzését vagy olyan szolgáltatás igénybevételét lehetne csak számításba venni, amelynél már a beszerzéskor, az igénybevételkor egyértelműen – az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdésében meghatározott módon – megállapítható a vállalkozási tevékenység céljából, illetve a magáncélból történő használat, hasznosítás. Az egyéni vállalkozáshoz hasonló esetekben (ha a társas vállalkozás székhelye, telephelye, üzlete, műhelye valamely tulajdonosának a tulajdonában van), akkor az el nem különíthető beszerzések (alapvetően a közüzemi szolgáltatások) előzetesen felszámított áfájának megosztásánál a hivatkozott áfaelőírás alkalmazható, természetesen akkor, ha a számla a társas vállalkozás nevére szól. A fentieknek megfelelő, a vállalkozási tevékenység érdekében és magáncélból is felmerült költségeket tartalmazó számlán nemcsak az áfát kell megosztani levonható és le nem vonható részre, hanem az áfa alapját, a szolgáltatás ellenértékét is. A könyvviteli nyilvántartásokban csak a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült tételek rögzíthetők. Ha a szóban forgó számla (ha azt átutalással […]