Útiköltség-térítés, bérletek elszámolása


Az útiköltség-térítés, a bérletek ára számla nélkül elszámolható-e? Elegendő-e, ha ez a dolgozóval kötött szerződésben szerepel? Helyes-e, ha a kiadási pénztárbizonylat mellé tett mellékletre ráírják, hogy a dolgozó a bérletet nem adta le, de az neki a szerződés alapján jár?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. szeptember 30-án (91. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1857

[…] vagy a dolgozó részére átalányjelleggel utazási költségtérítést adnak, akkor azt az Szja-tv. 28. §-a alapján egyéb jövedelemnek kell tekinteni, és annak megfelelően kell adózni, utána járulékot fizetni. (Ez esetben is kell a kifizetéshez bizonylat, annak dokumentálására, hogy a dolgozó részére azt az összeget bérként számfejtették és azt a törvényes levonásokkal csökkentették, s utána a törvényes adókat és járulékokat megfizették.) Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 95. számában – 2004. 11. 25. ): A Számviteli Levelek 91. számában az 1857. kérdésre adott válaszunkra több észrevétel is érkezett. Az egyik azt a megállapításunkat kifogásolta, ha a munkavállaló a bérlet, a menetjegy teljes ára és a 86, illetve 80 százaléka közötti különbözetet nem téríti meg, akkor az adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. A másik pedig azt, hogy amennyiben a munkavállaló, a dolgozó részére az utazási jegy teljes árát vagy annak egy részét a bérlet leadása nélkül fizetik ki, vagy a dolgozó részére átalányjelleggel utazási költségtérítést adnak, akkor azt az Szja-tv. 28. §-a alapján egyéb jövedelemnek kell tekinteni. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! A hivatkozott kérdésre adott válaszunkban a 78/1993. Korm. rendelet 3. §-a (1) bekezdésének előírásából indultunk ki, mely szerint: a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának a 86, illetve 80 százalékát. Ezen rendelet egyértelműen fogalmaz, a munkáltató bérlet vagy a teljes árú menetjegy ellenében köteles az utazási költség 80, illetve 86 százalékát megtéríteni. A Korm. rendelet nem ad arra felhatalmazást, hogy a munkáltató a 80, illetve a 86 százalékot meghaladóan is megtérítse az utazási költséget. Ha ez lett volna a jogalkotói szándék, akkor a Korm. rendelet átveszi az előző jogszabály rendelkezéseit. A Korm. rendelet hatálybalépése előtt az utazási költségtérítésekről a 8/1990. PM rendelet rendelkezett. E rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató, a kollektív szerződésben, illetőleg a munkaügyi szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az (1) bekezdésben meghatározott, kötelező költségtérítési mértéken felül, a dolgozó által fizetendő díjat részben vagy egészben átvállalhatja. Ez az előírás azonban 1993. V. 20-tól nincs hatályban. A leírtakból következik, hogy az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.29. pontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak a Korm. rendelet szerint a munkáltatót terhelő utazási költségtérítést lehet tekinteni. APEH-tájékoztatásra hivatkozik az egyik észrevételt tevő, miszerint: ha a munkáltató úgy téríti meg a munkába járás költségeit, hogy nem kéri a bérlet (a menetjegy) leadását (a Korm. rendelet ezt nem tiltja!), akkor ez olyan költségtérítésnek számít, amit a magánszemély bevételének kell tekinteni. E bevétellel szemben költségként lehet elszámolni a bérlet teljes árát akkor, ha a magánszemély megvásárolja a bérletet, és az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrzi. Ha viszont a magánszemély nem vásárol bérletet, akkor a kapott térítéssel szemben igazolás nélkül számolhatja el költségként a Korm. rendeletben meghatározott mértéket, vagyis a bérlet teljes árának 80, illetve 86 százalékát. Az észrevételt tevő az Szja-tv. 27. §-ának b) pontjára hivatkozik ennek alátámasztására. A 78/1993. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése nem mindenki számára biztosítja a költségtérítést, csak a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén, azt is csak a Korm. rendeletben előírt feltételek mellett. Ha a Korm. rendelet tételesen meghatározza, hogy az utazási költséget csak a bérlet vagy a teljes árú menetjegy ellenében lehet megtéríteni, emellett azt nem kell szabályozni, […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.