Díjkompenzáció elszámolása és áfája
Kérdés
Városunkban mind a csatornázott, mind a nem csatornázott területekre települési folyékonyhulladék-kezelési díjat számlázunk, amelynek egységdíja 275 Ft/m3. A közműves ivóvízzel ellátott, a közüzemi csatornahálózatba be nem köthető ingatlanoknál a lakossági fogyasztók a vízmérőn mért fogyasztás után 110 Ft/m3 kedvezményben részesülnek. A 242/2000. Kormányrendelet alapján, ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat a számíthatónál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbözetet díjkompenzáció formájában köteles megtéríteni. Hogyan kell elszámolni a díjkompenzáció összegét? A díjkompenzációhoz tartozó áfát melyik időszak adóbevallásában kell szerepeltetni, ha az átutalt díjkompenzáció pénzügyi ütemezése nem egyezik meg a fogyasztók számláján jóváírt kedvezmény időpontjával?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. október 14-én (92. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1899
[…] díj megállapítása áfa nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. A hivatkozottakból következik, másként kell kezelni a díjkedvezményt (esetleg mentességet), mint a különbözetként megállapított díjkompenzációt. Kezdjük az egyszerűbbel! Abban az esetben, ha az önkormányzat díjkedvezményt állapít meg, a kedvezményt (a kérdésben szereplő adatok szerint: 110 Ft/m3) a fogyasztó részére készített számlában fel kell tüntetni (az egységdíjat csökkentő tételként), a számla alapján a csökkentett egységdíjat kell árbevételként elszámolni, a fizetendő áfát is ennek alapján kell megállapítani. A fogyasztók részére készített számlában szereplő díjkedvezményt azonban a számlázott időszakra árbevételként el kell számolni, mint az önkormányzattal szembeni követelést. Az így elszámolt árbevétel után is meg kell állapítani a fizetendő áfát. Mivel a víz- és csatornaszolgáltatás az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 23. pontja alapján folyamatos szolgáltatásnyújtásnak minősül, az Áfa-tv. 16. §-ának (6) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az egyes részkifizetések (a számlán feltüntetett fizetések) esedékességének napja. Ez a fogyasztók által fizetendő összegek esetében egyértelmű. Az önkormányzat által fizetendő díjkedvezmény esetében is – eltérő rendelkezés hiányában – hasonlóan kell eljárni azzal, hogy az önkormányzati részkifizetések esedékességének napja nem lehet későbbi, mint az ugyanazon időszak fogyasztói számláin feltüntetett utolsó részkifizetés esedékességének a napja, függetlenül az önkormányzat átutalásától. Ha az önkormányzat a közszolgáltatási díjat, és ennek alapján az egységnyi díjtételt a 242/2000. Kormányrendelet 6. §-ának (6) bekezdése szerint alacsonyabb összegben állapította meg, akkor a fogyasztók részére készült számlában a fizetendő összeg és ennek alapján a fizetendő áfa az alacsonyabb összegben szerepel. (A számlában nem lehet különbözetet beállítani, mert nem díjkedvezményről van szó, bár formailag olyan!) A számlázott összeget kell árbevételként a számlázott (a tényleges teljesítés) időszakra elszámolni. A fizetendő áfát az egyes részkifizetések esedékességének napját magában foglaló adóbevallásba kell beállítani. A hivatkozott rendelet 6. §-ának (6) bekezdése szerinti díjkompenzációt arra az időszakra kell egyéb bevételként elszámolni, amely időszakhoz a különbözet kapcsolódik, feltételezve, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. október 14-én (92. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1899
[…] díj megállapítása áfa nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. A hivatkozottakból következik, másként kell kezelni a díjkedvezményt (esetleg mentességet), mint a különbözetként megállapított díjkompenzációt. Kezdjük az egyszerűbbel! Abban az esetben, ha az önkormányzat díjkedvezményt állapít meg, a kedvezményt (a kérdésben szereplő adatok szerint: 110 Ft/m3) a fogyasztó részére készített számlában fel kell tüntetni (az egységdíjat csökkentő tételként), a számla alapján a csökkentett egységdíjat kell árbevételként elszámolni, a fizetendő áfát is ennek alapján kell megállapítani. A fogyasztók részére készített számlában szereplő díjkedvezményt azonban a számlázott időszakra árbevételként el kell számolni, mint az önkormányzattal szembeni követelést. Az így elszámolt árbevétel után is meg kell állapítani a fizetendő áfát. Mivel a víz- és csatornaszolgáltatás az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 23. pontja alapján folyamatos szolgáltatásnyújtásnak minősül, az Áfa-tv. 16. §-ának (6) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az egyes részkifizetések (a számlán feltüntetett fizetések) esedékességének napja. Ez a fogyasztók által fizetendő összegek esetében egyértelmű. Az önkormányzat által fizetendő díjkedvezmény esetében is – eltérő rendelkezés hiányában – hasonlóan kell eljárni azzal, hogy az önkormányzati részkifizetések esedékességének napja nem lehet későbbi, mint az ugyanazon időszak fogyasztói számláin feltüntetett utolsó részkifizetés esedékességének a napja, függetlenül az önkormányzat átutalásától. Ha az önkormányzat a közszolgáltatási díjat, és ennek alapján az egységnyi díjtételt a 242/2000. Kormányrendelet 6. §-ának (6) bekezdése szerint alacsonyabb összegben állapította meg, akkor a fogyasztók részére készült számlában a fizetendő összeg és ennek alapján a fizetendő áfa az alacsonyabb összegben szerepel. (A számlában nem lehet különbözetet beállítani, mert nem díjkedvezményről van szó, bár formailag olyan!) A számlázott összeget kell árbevételként a számlázott (a tényleges teljesítés) időszakra elszámolni. A fizetendő áfát az egyes részkifizetések esedékességének napját magában foglaló adóbevallásba kell beállítani. A hivatkozott rendelet 6. §-ának (6) bekezdése szerinti díjkompenzációt arra az időszakra kell egyéb bevételként elszámolni, amely időszakhoz a különbözet kapcsolódik, feltételezve, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
