Beruházás vagy felújítás
Kérdés
A távhőszolgáltató cégnél az eszközök értékében hatalmas arányt képviselnek a távvezetékek és hőközpontok. Ezek folyamatos felújításra szorulnak. A felújítás során egy-egy szakaszt, részt kicserélünk, ennek értékét ráaktiváljuk a berendezés értékére. De mi a teendő a kibontott résszel? Az erre jutó bruttó értéket és elszámolt értékcsökkenést nem kell kivezetni? Csak a bontási vagy hulladékanyag értékét? Az eszközök bruttó értékéhez történő viszonyításnál a bruttó érték halmozódása jelentős torzulást eredményezhet. Hol van utalás az Szt.-ben a helyes elszámolásra?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. február 3-án (99. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2037
[…] megfelelően nem használható, illetve használhatatlan (azért kell cserélni), azt (annak kicserélendő részét) a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni (hulladék- vagy haszonanyagértéken készletre kell venni, a fennmaradó nettó értéket pedig terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni). Természetesen a kicserélt helyére beépített új vezetéket elsődlegesen beruházásként kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni. A jövőbeni költségelszámolás helyességének biztosítása érdekében indokolt az új távvezetékszakaszról külön egyedi tárgyieszköz-nyilvántartást felfektetni, külön tárgyi eszközként kezelni, amortizálni. A tevékenységgel kapcsolatos, eszközarányos mutatószámokhoz is ezáltal biztosítható a megfelelő, műszakilag is alátámasztott értékadat. A leírtakból következik, hogy a nyomvonal jellegű tárgyi eszközöknél (ilyen a távvezeték is) valójában -szakaszos csere esetén – nem értelmezhető a felújítás. A helyes eljárás az (amire a kérdező is utal), hogy – a kicserélendő távvezetékszakasz könyv szerinti értékéből = a készletre vehető (ha van ilyen) anyagokat hulladék- vagy haszonanyagértéken készletre kell venni (T 21-22 – K 124), majd = a fennmaradó nettó értéket (T 129 – K 124) terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni (T 8664 – K 128 és T 128 – K 124); – a csere során beépülő távvezetékszakasz beruházási költségét pedig a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni kell (T 124 - K 161). A kérdésben szó van a hőközpontok cseréjéről is. Amennyiben a hőközponthoz tartozó eszközök különböző funkciókat látnak el külön-külön, akkor a hőközpontot nem lehet egyetlen tárgyi eszköznek tekinteni (és természetesen a hőközpontot nem lehet a távvezeték részének sem minősíteni). Ha a hőközpontot vagy annak önálló funkciót ellátó részét – mint a műszaki berendezések, gépek, járművek közé tartozó tárgyi eszközt – cserélik, a kicserélésre kerülő hőközpont (az önálló funkciót ellátó rész) könyv szerinti értékéből – a készletre vehető anyagokat, alkatrészeket hulladék- vagy haszonanyagértéken […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. február 3-án (99. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2037
[…] megfelelően nem használható, illetve használhatatlan (azért kell cserélni), azt (annak kicserélendő részét) a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni (hulladék- vagy haszonanyagértéken készletre kell venni, a fennmaradó nettó értéket pedig terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni). Természetesen a kicserélt helyére beépített új vezetéket elsődlegesen beruházásként kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni. A jövőbeni költségelszámolás helyességének biztosítása érdekében indokolt az új távvezetékszakaszról külön egyedi tárgyieszköz-nyilvántartást felfektetni, külön tárgyi eszközként kezelni, amortizálni. A tevékenységgel kapcsolatos, eszközarányos mutatószámokhoz is ezáltal biztosítható a megfelelő, műszakilag is alátámasztott értékadat. A leírtakból következik, hogy a nyomvonal jellegű tárgyi eszközöknél (ilyen a távvezeték is) valójában -szakaszos csere esetén – nem értelmezhető a felújítás. A helyes eljárás az (amire a kérdező is utal), hogy – a kicserélendő távvezetékszakasz könyv szerinti értékéből = a készletre vehető (ha van ilyen) anyagokat hulladék- vagy haszonanyagértéken készletre kell venni (T 21-22 – K 124), majd = a fennmaradó nettó értéket (T 129 – K 124) terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni (T 8664 – K 128 és T 128 – K 124); – a csere során beépülő távvezetékszakasz beruházási költségét pedig a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni kell (T 124 - K 161). A kérdésben szó van a hőközpontok cseréjéről is. Amennyiben a hőközponthoz tartozó eszközök különböző funkciókat látnak el külön-külön, akkor a hőközpontot nem lehet egyetlen tárgyi eszköznek tekinteni (és természetesen a hőközpontot nem lehet a távvezeték részének sem minősíteni). Ha a hőközpontot vagy annak önálló funkciót ellátó részét – mint a műszaki berendezések, gépek, járművek közé tartozó tárgyi eszközt – cserélik, a kicserélésre kerülő hőközpont (az önálló funkciót ellátó rész) könyv szerinti értékéből – a készletre vehető anyagokat, alkatrészeket hulladék- vagy haszonanyagértéken […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
