Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. március 17-én (102. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2087

[…] juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni. A pénzbeli juttatás a tanulót a képzés teljes időtartamára – ideértve a tanulónak járó oktatási szünet időtartamát is – megilleti. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. Az Szja-tv. szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a szakképző iskolai tanulót a Szak-tv. szerinti tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatásnak az Szhj-tv. melléklete szerint elszámolható része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része. Az Szhj-tv. melléklete szerint a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható a tanulónak a Szak-tv. szerint fizetett pénzbeli juttatás és a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kifizetett díjazás, amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát. Az Szja-tv. alapján adóterhet nem viselő járandóság az összevont adóalap részét képezi, de ezek együttes összegére az adótábla szerint kiszámított adó levonható az összevont adóalap adójából. Ha a szakképzéssel összefüggő juttatás összege meghaladja az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát, akkor az egyéb jövedelemnek minősül. A szakmunkástanulót foglalkoztató egyéni vállalkozó bevételcsökkentő kedvezményben részesül. A bevétel csökkenthető: – a szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 20 százalékával, – ha a szakképző iskolával kötött […]