Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. november 23-án (141. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2866

[…] és a számviteli beszámolót elfogadó taggyűlésen ennek megfelelő határozatot hoznak, függetlenül attól, hogy a házipénztárban van-e, és ha van, mennyi pénz van. Mivel az evával adózott jövedelem nem tartozik az Szja-tv. hatálya alá, a tárgyévi adózott eredmény osztalékkénti kifizetését nem terheli az Szja-tv. szerinti osztalékadó. Amennyiben a tárgyévi adózott eredményt nem fizetik ki osztalékként, vagy csak részben fizetik ki, a ki nem fizetett adózott eredményt – mint mérleg szerinti eredményt – a nyitó tételek könyvelése után az – evás időszak elkülönített – eredménytartalékába kell átvezetni. Értelemszerűen a leírtak szerint kell eljárni akkor is, ha az előbbiek szerint meghatározott adózott eredmény negatív előjelű (veszteségjellegű), a negatív mérleg szerinti eredményt az – evás időszak elkülönített – eredménytartaléka terhére kell elszámolni. Amennyiben ilyen – evás időszak alatti – eredménytartaléka a társaságnak nincs vagy nem elegendő, akkor a negatív eredményt (a veszteséget) az evás időszakot megelőző időszak eredménytartaléka terhére kell elszámolni, maximum ezen eredménytartalék pozitív összegének erejéig. Az Eva-tv. 18. §-ának (7) bekezdése alapján az Szt. alá tartozó bt. az Szja-tv.-nek és az Art.-nek az osztalékból származó jövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmaznia, ha az evaalanyiság időszaka alatt az evaalanyiság üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke (például az eredménytartalék) terhére juttat bevételt (például osztalékot) tagja, volt tagja (örököse) részére. Ezeket a forrásokat (így az evás időszak nyitó adatai között lévő eredménytartalékot is) elkülönítetten kell kimutatni. Amennyiben az Eva-tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető bt. az eredménytartalék terhére osztalékot kíván fizetni, akkor először az evaalanyiság időszaka előtt keletkezett eredménytartaléka terhére történhet ez meg, ezen forrás megszűnéséig. A leírtakból következően, ha a szóban forgó evás bt. az evaalanyiság időszaka előtt keletkezett eredménytartalékot osztalékfizetésre igénybe veszi, azt az Szja-tv. előírásainak megfelelő adófizetési kötelezettség terheli. Felmerül a kérdés, hogy az evás bt. mikor veheti igénybe az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát? Akkor, ha a Gt. és az Szt. követelményei teljesülnek, azaz a tárgyévi adózott eredményt az osztalék összegének meghatározásánál már számításba vette. Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az eredménytartalék (az adott esetben az evás időszak előtti eredménytartalék) az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként vehető igénybe osztalékra, azaz a tárgyévi adózott eredményt is osztalékként igénybe kell venni (ha az pozitív előjelű), illetve be kell számítani (ha az negatív előjelű), és csak ennek kiegészítése lehet az eredménytartalékból igénybe vett összeg. További feltételt határoz meg az Szt. 37. §-ának (6) bekezdése, mely szerint az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. Ha teljesülnek az eredménytartalék igénybevételének - előbbiekben hivatkozott – feltételei, akkor a következő kérdés az, az osztalékként igénybe vett eredménytartalékot az evás bt.-nél milyen mértékű osztalékadó terheli. Itt kell mérlegelni azt, hogy az Szja-tv. átmeneti rendelkezései szerinti […]