Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. február 22-én (146. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2974

[…] alkatrészeket csak akkor számlázná, amikor azokat a német cég átvette, és nem tekintette selejtesnek. (A magyar cég a selejtes alkatrészeket ne számlázza a német félnek, hiszen azok nem kerültek értékesítésre!) Ez esetben az áfaelszámolásba és az összesítő nyilatkozatba csak a ténylegesen értékesített termékek ellenértéke kerül be, mint a Közösségen belüli termékértékesítés ellenértéke. A kérdésben leírtakból nem az következik, ami logikus lenne. Valószínűsíthető, hogy a magyar cég az eladott gépalkatrészekről a számlát már akkor kiállítja, amikor a kiszállítás megtörtént, függetlenül attól, hogy a német társaság az átvételt elismerte volna. A teljesítés elismertetése nélkül a számlázott árbevétel elszámolása ellentétes az Szt. 72. §-ában foglaltakkal, az Áfa-tv. 20/A. §-ának (3) bekezdése alapján viszont az adófizetési kötelezettség (az áfabevallásba, az összesítő nyilatkozatba történő beállítás) a számla kiállítása napján keletkezik. Ebből következően, ha a német cég a kiszállított gépalkatrészek egy részét visszaküldte, a számlázott teljes értéket szerződés szerinti teljesítésként nem fogadta el, a visszaküldött alkatrészek értékéről a magyar cégnek helyesbítő számlát kell kiállítania. A helyesbítő számla alapján korrigálni (csökkenteni) kell az elszámolt exportárbevétel összegét, de módosítani kell az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés alapját is mind az áfabevallásban, mind az összesítő nyilatkozatban. Ha a helyesbítő számla még a számla kiállításának hónapjára elszámolható, akkor a fizetendő áfa alapját csökkentő tételként, ha csak a következő hónap(ok)ban, akkor az áfabevallás és az összesítő nyilatkozat elkülönített adataként (negatív irányú számlahelyesbítés). Külön kell szólni a külön költségek fedezeteként […]