Osztalékfizetés – nem pénzbeli (eva)
Kérdés
Evás kft. 2006. évi adózott eredménye 1000 E Ft, osztalékra igénybe vehető eredménytartaléka 5000 E Ft. A Gt. és a társasági szerződés szerint az osztalékfizetés vagyoni értékű juttatásként is teljesíthető. A kft. tulajdonában lévő lakóingatlan könyv szerinti értéke 3 millió forint, kivásárlási értéke 7800 E Ft. Az "A" tulajdonos 60 százalékos, a "B" tulajdonos 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A kivásárlási érték és az osztalékként meghatározott érték közötti különbözetből 300 E Ft-ot "A", 1500 E Ft-ot "B" tulajdonos fizet, így az ingatlanban 50-50 százalékos tulajdoni hányadot szereznek. Hogyan könyvelendő az osztalék és az ingatlan könyv szerinti értéke közötti különbözet? Erre felhasználható a kft. 3 millió forintos pénzkészlete? Ez utóbbi esetben, mivel nincs pénzmozgás, ez a 3 millió forint nem képez evaalapot? Az evát csak a 300 E Ft + 1500 E Ft után kell megfizetni? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. május 31-én (153. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3153
[…] történő osztalékfizetést személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás is terheli!) A taggyűlés dönthet arról, hogy az osztalék – az adott esetben – a lakóingatlan átadásával kerüljön kiegyenlítésre, meghatározva azt is, hogy az átadásra kerülő lakóingatlant milyen értéken kell számításba venni. A kérdés szerint ez a kivásárlási érték (7800 E Ft), feltételezve, hogy a kivásárlási érték a lakóingatlan piaci értékével azonos. Rögzíteni kell azt is, hogy a különbözetet pénzügyileg rendezni kell. És hogyan történjen az osztalékfizetés elszámolása az adott esetben? Elöljáróban annyit, hogy nem úgy, ahogyan a feltett kérdésekből következne. Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján, amennyiben az osztalék "kifizetése" nem pénzeszközök átadásával történik, – az átadott eszköz (lakóingatlan) megállapodás szerinti (piaci) értékét számlázni kell (az adott esetben tulajdonosonként 3900 E Ft-os összegben, áfamentes), és – az átadott eszköz jellegének megfelelően – – egyéb bevételként kell elszámolni a tulajdonosokkal szembeni követelésenkénti előírással (T 368 – K 961), együttesen 7800 E Ft összegben, és – ki kell vezetni a lakóingatlan nyilvántartás szerinti értékét az egyéb ráfordítások közötti elszámolással (T 861 – K 124, T 124 – K 129), az adott esetben 3000 E Ft összegben. Ezt követően a lakóingatlan értékesítése miatti tulajdonosokkal szembeni követelést az osztalékfizetés miatti kötelezettség összegébe be kell számítani (T 4792 – K 368), és így megállapítható, hogy az "A" tulajdonossal szembeni követelés 300 E Ft, a "B" tulajdonossal szembeni követelés 1500 E Ft, amely összeget a tulajdonosoknak be kell fizetniük. (Itt is megjegyezzük, amennyiben az evás kft. az evaidőszak előtti eredménytartalékából fizetett osztalékot, akkor a tulajdonosoknak az osztalék miatti személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást is be kell fizetniük a kft.-hez, a kft.-nek pedig be […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. május 31-én (153. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3153
[…] történő osztalékfizetést személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás is terheli!) A taggyűlés dönthet arról, hogy az osztalék – az adott esetben – a lakóingatlan átadásával kerüljön kiegyenlítésre, meghatározva azt is, hogy az átadásra kerülő lakóingatlant milyen értéken kell számításba venni. A kérdés szerint ez a kivásárlási érték (7800 E Ft), feltételezve, hogy a kivásárlási érték a lakóingatlan piaci értékével azonos. Rögzíteni kell azt is, hogy a különbözetet pénzügyileg rendezni kell. És hogyan történjen az osztalékfizetés elszámolása az adott esetben? Elöljáróban annyit, hogy nem úgy, ahogyan a feltett kérdésekből következne. Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján, amennyiben az osztalék "kifizetése" nem pénzeszközök átadásával történik, – az átadott eszköz (lakóingatlan) megállapodás szerinti (piaci) értékét számlázni kell (az adott esetben tulajdonosonként 3900 E Ft-os összegben, áfamentes), és – az átadott eszköz jellegének megfelelően – – egyéb bevételként kell elszámolni a tulajdonosokkal szembeni követelésenkénti előírással (T 368 – K 961), együttesen 7800 E Ft összegben, és – ki kell vezetni a lakóingatlan nyilvántartás szerinti értékét az egyéb ráfordítások közötti elszámolással (T 861 – K 124, T 124 – K 129), az adott esetben 3000 E Ft összegben. Ezt követően a lakóingatlan értékesítése miatti tulajdonosokkal szembeni követelést az osztalékfizetés miatti kötelezettség összegébe be kell számítani (T 4792 – K 368), és így megállapítható, hogy az "A" tulajdonossal szembeni követelés 300 E Ft, a "B" tulajdonossal szembeni követelés 1500 E Ft, amely összeget a tulajdonosoknak be kell fizetniük. (Itt is megjegyezzük, amennyiben az evás kft. az evaidőszak előtti eredménytartalékából fizetett osztalékot, akkor a tulajdonosoknak az osztalék miatti személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást is be kell fizetniük a kft.-hez, a kft.-nek pedig be […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
