Biztosíték ellenében kölcsön
Kérdés
2006. 10. 01. – 2007. 01. 31. időszakra tagi kölcsönt adtunk a kft. egyik magánszemély tagjának 50 ezer euró összegben, évi 10 százalék kamattal. A biztosíték a tag 2,5 százalék üzletrésze (névértéke 1300 E Ft). A tag sem a kölcsönt, sem a kamatot nem fizette vissza, így az üzletrész a társaságé lett, amelyet a társaság egy másik tagnak 50 ezer euróért eladott. Hogyan kell a fenti gazdasági eseményeket könyvelni, a 2006. évi beszámolóban szerepeltetni? Milyen adóvonzata van a kölcsönnek, illetve kamatának a felvevő tagnál és a társaságnál?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. május 31-én (153. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3157
[…] alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékével számított kamat összege, a különbözet (kamatkedvezmény) után az Szja-tv. 72. §-a alapján a társaságot személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is terheli, a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó a kamatkedvezmény 44 százaléka. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-a (1) bekezdésének bb) pontja szerint a kamatkedvezményből származó jövedelmet 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a magánszemély tag a kölcsönt nem fizeti vissza, akkor a biztosítékot jelentő üzletrészt a társaságnál állományba kell venni a tag részére adott kölcsön összegében (az 50 ezer eurónak az üzletrész állományba vételekori választott árfolyamán forintra átszámított összegben): T 373 – K 4792, majd a taggal szembeni követelés és kötelezettség számlákat össze kell vezetni (T 4792 – K 368), és a különbözetet árfolyam-különbözetként elszámolni. A magánszemély taggal szembeni követelés fentiek szerinti beszámítása után a tag által meg nem fizetett kamat miatt a kölcsön teljes időtartamára a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót és egészségügyi hozzájárulást a kamatkedvezmény teljes összege (az alapkamat 5 százalékponttal növelt értékével számított kamat) után meg kell fizetni, járulékaival együtt. A magánszemély tag valójában a neki nyújtott kölcsön (50 ezer euró) ellenében "adta el" az üzletrészét. Így a magánszemély tagnál a 2,5 százalékos üzletrész bekerülési értéke és eladási ára közötti különbözet árfolyamnyereség, amelynek a személyi jövedelemadóját az Szja-tv. 67. §-a alapján kell meghatározni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelmet terhelő adót, egészségügyi hozzájárulást a kifizető (az adott esetben a társaság) köteles megállapítani, az Art. szerint bevallani és befizetni. (Mivel a társaság az adott esetben az üzletrész "vételárából" a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást nem tudja levonásba helyezni, ezek összegét a magánszemélynek kell megfizetnie. Amennyiben a magánszemély nem fizeti meg, helyette a társaság rendezi, a magánszemély által meg nem fizetett összeget a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmének kell tekinteni, és azt további adó és járulék terheli!) A visszavásárolt üzletrésznek a másik […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. május 31-én (153. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3157
[…] alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékével számított kamat összege, a különbözet (kamatkedvezmény) után az Szja-tv. 72. §-a alapján a társaságot személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is terheli, a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó a kamatkedvezmény 44 százaléka. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-a (1) bekezdésének bb) pontja szerint a kamatkedvezményből származó jövedelmet 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a magánszemély tag a kölcsönt nem fizeti vissza, akkor a biztosítékot jelentő üzletrészt a társaságnál állományba kell venni a tag részére adott kölcsön összegében (az 50 ezer eurónak az üzletrész állományba vételekori választott árfolyamán forintra átszámított összegben): T 373 – K 4792, majd a taggal szembeni követelés és kötelezettség számlákat össze kell vezetni (T 4792 – K 368), és a különbözetet árfolyam-különbözetként elszámolni. A magánszemély taggal szembeni követelés fentiek szerinti beszámítása után a tag által meg nem fizetett kamat miatt a kölcsön teljes időtartamára a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót és egészségügyi hozzájárulást a kamatkedvezmény teljes összege (az alapkamat 5 százalékponttal növelt értékével számított kamat) után meg kell fizetni, járulékaival együtt. A magánszemély tag valójában a neki nyújtott kölcsön (50 ezer euró) ellenében "adta el" az üzletrészét. Így a magánszemély tagnál a 2,5 százalékos üzletrész bekerülési értéke és eladási ára közötti különbözet árfolyamnyereség, amelynek a személyi jövedelemadóját az Szja-tv. 67. §-a alapján kell meghatározni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelmet terhelő adót, egészségügyi hozzájárulást a kifizető (az adott esetben a társaság) köteles megállapítani, az Art. szerint bevallani és befizetni. (Mivel a társaság az adott esetben az üzletrész "vételárából" a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást nem tudja levonásba helyezni, ezek összegét a magánszemélynek kell megfizetnie. Amennyiben a magánszemély nem fizeti meg, helyette a társaság rendezi, a magánszemély által meg nem fizetett összeget a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmének kell tekinteni, és azt további adó és járulék terheli!) A visszavásárolt üzletrésznek a másik […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
