Megvásárolt épület bontása
Kérdés
Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. november 22-én (164. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3412
[…] vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait (idetartozik a tereprendezés is) a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési értékként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (üres telek) piaci értékének megfelelő összegig. Ha a telken (a földterületen) épület-, építményberuházás a rendeltetésszerűen használatba nem vett épület bontásával egyidejűleg nem kezdődik el, és a kezdést követően nem valósul meg, akkor a telek (a földterület) piaci értékét meghaladó bekerülési (beszerzési) értéket terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni a bontás üzleti évének mérlegfordulónapjához kapcsolódóan. Az így elszámolt terven felüli értékcsökkenést csak az Szt. 53. §-ának (3) bekezdésében előírtak bekövetkeztekor lehet alkalmazni. A terven felüli értékcsökkenés összegével később a telken (a földterületen) megvalósuló beruházás bekerülési értéke nem növelhető. Amennyiben nem a telek (a földterület) vásárlásával egyidejűleg történt az épület beszerzése, akkor annak a bekerülési értékét terven felüli értékcsökkenésként, bontási költségeit az eredmény terhére kell végleges jelleggel elszámolni (nem lehet visszaírni). Az előbbi bekezdések szerinti és az itt nevesített bontási költségek összegével a társasági adó alapjának meghatározása során az adózás előtti eredményt […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. november 22-én (164. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3412
[…] vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait (idetartozik a tereprendezés is) a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési értékként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (üres telek) piaci értékének megfelelő összegig. Ha a telken (a földterületen) épület-, építményberuházás a rendeltetésszerűen használatba nem vett épület bontásával egyidejűleg nem kezdődik el, és a kezdést követően nem valósul meg, akkor a telek (a földterület) piaci értékét meghaladó bekerülési (beszerzési) értéket terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni a bontás üzleti évének mérlegfordulónapjához kapcsolódóan. Az így elszámolt terven felüli értékcsökkenést csak az Szt. 53. §-ának (3) bekezdésében előírtak bekövetkeztekor lehet alkalmazni. A terven felüli értékcsökkenés összegével később a telken (a földterületen) megvalósuló beruházás bekerülési értéke nem növelhető. Amennyiben nem a telek (a földterület) vásárlásával egyidejűleg történt az épület beszerzése, akkor annak a bekerülési értékét terven felüli értékcsökkenésként, bontási költségeit az eredmény terhére kell végleges jelleggel elszámolni (nem lehet visszaírni). Az előbbi bekezdések szerinti és az itt nevesített bontási költségek összegével a társasági adó alapjának meghatározása során az adózás előtti eredményt […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
