Kölcsön fejében üzletrész átadása
Kérdés
Belföldi társaság egyik tulajdonosa, aki orosz állampolgár, de állandó tartózkodási helye Ausztria, kölcsönt kapott a társaságtól úgy, hogy fedezete az üzletrésze volt. Mivel nem fizette vissza a kölcsönt, így az adásvétellé vált, a cég visszavásárolta tőle az üzletrészét a kölcsön fejében (később ez továbbértékesítésre is került). Az üzletrész megvételekor kell-e a külföldi tulajdonostól 25 százalék szja-t vonni (alapja: az üzletrész eladási ára mínusz a tulajdonos által nyilatkozott beszerzési ára)? Ha igen, akkor (mivel ebben az esetben az üzletrész megvételekor már nem volt kifizetés a tulajdonosnak) a következő kifizetéskor (pl. osztalék) kell levonni? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosnak van egyéb kötelezettsége is a társaság felé, azaz a fizetendő nettó osztalékból kellene még egy régebbi kölcsönt és kamatait visszafizetnie az üzletrész fenti vétele miatt levonandó szja-n kívül, de erre nem nyújt fedezetet az osztalék? Mi a sorrend? Ha nem marad fedezet a teljes szja levonására, akkor ezt a társaságnak közölnie kell-e az adóhivatallal?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. január 24-én (167. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3498
[…] magánszemély illetősége a rendelkezésre álló információk alapján nem állapítható meg egyértelműen, ezért általánosságban az írható le, hogy az egyezmények az üzletrész értékesítésből származó jövedelmet az ingóátruházásból származó jövedelemre vonatkozó cikk alapján adóztatják. Amennyiben a magánszemély osztrák adóügyi illetőségű, akkor a Magyarország és Ausztria által kötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt (1976. évi 2. tvr.) kell alkalmazni. Az Egyezmény 13. Cikkének (3) bekezdése szerint a nyereség az illetőség szerinti államban adóztatható, azaz osztrák adóügyi illetőség esetén Ausztriában. Amennyiben a magánszemély igazolni tudja külföldi adóügyi illetőségét illetőségigazolással, akkor a magyar kifizetőnek adólevonási kötelezettsége nem […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. január 24-én (167. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3498
[…] magánszemély illetősége a rendelkezésre álló információk alapján nem állapítható meg egyértelműen, ezért általánosságban az írható le, hogy az egyezmények az üzletrész értékesítésből származó jövedelmet az ingóátruházásból származó jövedelemre vonatkozó cikk alapján adóztatják. Amennyiben a magánszemély osztrák adóügyi illetőségű, akkor a Magyarország és Ausztria által kötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt (1976. évi 2. tvr.) kell alkalmazni. Az Egyezmény 13. Cikkének (3) bekezdése szerint a nyereség az illetőség szerinti államban adóztatható, azaz osztrák adóügyi illetőség esetén Ausztriában. Amennyiben a magánszemély igazolni tudja külföldi adóügyi illetőségét illetőségigazolással, akkor a magyar kifizetőnek adólevonási kötelezettsége nem […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
