Helyesbítő, sztornószámla használata
Kérdés
Gépi számlázás esetén lehetséges-e a hagyományos módon sztornó-, illetve helyesbítő számlát kiállítani? Lehet-e alkalmazni az eddigi módszert a kézi számlázásoknál is, ha nem tudunk a rendszerrel a "számlával egy tekintet alá eső okirat"-ot kiállítani? Azért kérdezem, mert az egyik adóportálon a következő választ találtam: "A gyakorlatban felmerült igényeknek engedve egyszerűsödik a helyesbítő számla adattartalma. Az irányelvvel összhangban minden olyan sorszámozott, a kibocsátó és a címzett adatait tartalmazó okirat számlának tekintendő, amely a rajta feltüntetett sorszámú számla adattartamát módosítja. A bizonylaton a módosítás számszerűsített hatását is szerepeltetni kell. A törvény továbbra is csak a minimális adattartalmat rögzíti. Így a számla kibocsátója – saját döntése szerint – ennél bővebb tartalommal is kibocsáthatja a számlát. A törvény nem tiltja a régi elszámolási mód további használatát."
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. május 29-én (176. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3675
[…] adattartalom alapján a helyesbítő, illetve a sztornószámlának tartalmaznia kell: – a számla kibocsátásának keltét; – a számla sorszámát, amely a számlát kétséget kizáró módon azonosítja (a számlát szigorú elszámolási kötelezettség alá kell vonni!); – hivatkozást arra a számlára, amelynek adattartalmát a számla módosítja (helyesbíti, sztornírozza); – az eredeti számla azon adatának a megnevezését, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természetét, illetve annak számszerű hatását, ha van ilyen (általában van). 2008. május 1-jétől nem kötelező a helyesbítő, illetve a sztornószámlán feltüntetni a helyesbítő, illetve a sztornószámla kibocsátójának és címzettjének a nevét és címét. A számviteli elszámolásnak azonban ezek olyan kellékei, amelyek nélkül a helyesbítő, illetve a sztornószámla nem tekinthető elfogadható számviteli bizonylatnak. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. május 29-én (176. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3675
[…] adattartalom alapján a helyesbítő, illetve a sztornószámlának tartalmaznia kell: – a számla kibocsátásának keltét; – a számla sorszámát, amely a számlát kétséget kizáró módon azonosítja (a számlát szigorú elszámolási kötelezettség alá kell vonni!); – hivatkozást arra a számlára, amelynek adattartalmát a számla módosítja (helyesbíti, sztornírozza); – az eredeti számla azon adatának a megnevezését, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természetét, illetve annak számszerű hatását, ha van ilyen (általában van). 2008. május 1-jétől nem kötelező a helyesbítő, illetve a sztornószámlán feltüntetni a helyesbítő, illetve a sztornószámla kibocsátójának és címzettjének a nevét és címét. A számviteli elszámolásnak azonban ezek olyan kellékei, amelyek nélkül a helyesbítő, illetve a sztornószámla nem tekinthető elfogadható számviteli bizonylatnak. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
