Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. július 17-én (179. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3739

[…] naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg. Mivel a Ptk. szerződésekre vonatkozó szabályai diszpozitívak (eltérést engedők), az új kamatszabályok is diszpozitívak, azoktól a felek a szerződéses viszonyaikban eltérhetnek. Alapvető követelmény azonban az, hogy a felek a szerződésben a követelés késedelmes pénzügyi rendezése esetén fizetendő kamatról rendelkezzenek. Ha a felek a szerződésben a törvényben előírtakhoz képest eltérő mértékkel vagy esedékességgel állapították meg a kamatot, a jogosult a hátrányára megállapított szerződési kikötést a bíróságon megtámadhatja a Ptk. 301/A. §-ának (5) bekezdése szerint, és a (8) bekezdés szerint azt a bíróság megváltoztathatja. (Bár ez a már teljesített szerződések esetét nem érinti!) A leírtak alapján, ha a késedelmi kamatról a szerződésben rendelkeztek, akkor a szerződés szerinti teljesítést követően 3-4 évvel – ha közben a partnert a kamatfizetésre megfelelő gyakorisággal nem szólították fel – csak a partner jóindulatán múlik, hogy fizeti-e a késedelmi kamatot vagy sem, valószínű, hogy bírósági úton sem tudnak követelésüknek érvényt szerezni. Hasonlóan ítéljük meg azt is, ha a szerződésben a kamatról egyáltalán nem rendelkeztek! […]