GYED, GYET lakáscélú hitel adókedvezménye
Kérdés
Az Szja-tv. értelmében a lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye esetén, amennyiben a kedvezményt igénybe venni kívánó adózó házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint az adózónak a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelemhatár az adózó esetében 4 millió 400 ezer forint. Kérdésem: abban az esetben is a 4 millió 400 ezer forintos határ az irányadó, ha az adózó házastársa nem gyermekgondozási segélyre volt jogosult, hanem gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesült? A gyermeknevelési támogatás összege a GYES-sel egyező, azt a harmadik gyermek hároméves kora után lehet igényelni a főállású anyáknak. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYED-en volt az adott adóévben? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYET-en volt az adott adóévben? Tehát, a GYES-sel egy tekintet alá esik-e a GYED és a GYET?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. augusztus 7-én (180. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3769
[…] és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van". Az első fordulat arra az esetre vonatkozik, ha a magánszemély megelőlegező kölcsönt vett fel részben vagy egészében. A megelőlegező kölcsönre, lakásépítési kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. A kormányrendelet 5/A. §-ának (2) bekezdése szerint megelőlegező kölcsönt gyermektelen vagy egygyermekes fiatal házaspár – azaz olyan házaspár, ahol a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét – kérhetett a jövőben megszületendő gyermek(ek)re tekintettel. A megelőlegező kölcsönt csak új lakás felépítésére, vásárlására lehetett igénybe venni (családi ház és ikerház tetőterében épített, vásárolt lakás esetében nem). A megelőlegező kölcsön sajátossága, hogy az adósoknak a törlesztést a gyermekvállalási határidő eredménytelen letelte után kell megkezdeniük. Ha a kölcsön egésze megelőlegező kölcsön volt, akkor abban az esetben merül fel a törlesztési kedvezmény érvényesíthetősége, ha a vállalt gyermek nem született meg, vagy az adósok elváltak, mielőtt gyermekvállalásukat teljesítették volna, és a kölcsön törlesztése már 2007. január 1-je előtt megkezdődött. Természetesen ilyen esetben is csak azokra az évekre érvényesíthető a kedvezmény, amikor az adósnak egyébként van már egy másik családi pótlékra jogosult gyermeke, vagy a törlesztési időszakban születik gyermeke, aki után családi pótlék jár (ekkor "feléled" a kedvezmény). Így ha például egygyermekes házaspár vállalt második gyermeket, aki nem született meg, akkor mivel van egy családi pótlékra jogosult gyermek, a kölcsöntörlesztés után mindaddig járhat a kedvezmény, ameddig a családi pótlék is jár, és a törlesztést 2007 előtt meg kellett kezdeni. Ha a kölcsönnek csak egy része volt megelőlegező kölcsön, és azt ténylegesen törleszteni kellett 2007. január 1-je előtt, a kedvezmény szintén meghosszabbított időtartamban érvényesíthető, ha a felvett hitel törlesztési időszakában az igénylőnek van (lett) családi pótlékra jogosult gyermeke. Természetesen a hitelintézettel kötött […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. augusztus 7-én (180. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3769
[…] és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van". Az első fordulat arra az esetre vonatkozik, ha a magánszemély megelőlegező kölcsönt vett fel részben vagy egészében. A megelőlegező kölcsönre, lakásépítési kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. A kormányrendelet 5/A. §-ának (2) bekezdése szerint megelőlegező kölcsönt gyermektelen vagy egygyermekes fiatal házaspár – azaz olyan házaspár, ahol a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét – kérhetett a jövőben megszületendő gyermek(ek)re tekintettel. A megelőlegező kölcsönt csak új lakás felépítésére, vásárlására lehetett igénybe venni (családi ház és ikerház tetőterében épített, vásárolt lakás esetében nem). A megelőlegező kölcsön sajátossága, hogy az adósoknak a törlesztést a gyermekvállalási határidő eredménytelen letelte után kell megkezdeniük. Ha a kölcsön egésze megelőlegező kölcsön volt, akkor abban az esetben merül fel a törlesztési kedvezmény érvényesíthetősége, ha a vállalt gyermek nem született meg, vagy az adósok elváltak, mielőtt gyermekvállalásukat teljesítették volna, és a kölcsön törlesztése már 2007. január 1-je előtt megkezdődött. Természetesen ilyen esetben is csak azokra az évekre érvényesíthető a kedvezmény, amikor az adósnak egyébként van már egy másik családi pótlékra jogosult gyermeke, vagy a törlesztési időszakban születik gyermeke, aki után családi pótlék jár (ekkor "feléled" a kedvezmény). Így ha például egygyermekes házaspár vállalt második gyermeket, aki nem született meg, akkor mivel van egy családi pótlékra jogosult gyermek, a kölcsöntörlesztés után mindaddig járhat a kedvezmény, ameddig a családi pótlék is jár, és a törlesztést 2007 előtt meg kellett kezdeni. Ha a kölcsönnek csak egy része volt megelőlegező kölcsön, és azt ténylegesen törleszteni kellett 2007. január 1-je előtt, a kedvezmény szintén meghosszabbított időtartamban érvényesíthető, ha a felvett hitel törlesztési időszakában az igénylőnek van (lett) családi pótlékra jogosult gyermeke. Természetesen a hitelintézettel kötött […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
