658 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Elegendő-e a könyvelési szám a számviteli bizonylat egyetlen kiegészítő jelöléseként? A Számviteli Levelek 268. számában (2012. 07. 05.) megjelent 5499. számú válasz szerint a beérkező számlán elegendő egy azonosító szám, ha az ahhoz tartozó könyvelési tétel állandó és utólag ellenőrizhető. A Számviteli Levelek 481. számában (2023. 03. 09.) megjelent 9120. számú válasz szerint a könyvelőprogram is kontírozhat. Kérjük megerősíteni, hogy ez a hatályos számviteli, adózási és elektronikus megőrzési szabályok, valamint a NAV ellenőrzési gyakorlata alapján ma is irányadó-e? A gazdálkodónál nincs külön dokumentumkezelő rendszer. A program egyedi könyvelési számot ad; a papírbizonylatra csak ezt írják rá, az elektronikus eredetit pedig nem módosítják. A könyvelési szám, illetve az eredeti bizonylat azonosítója alapján a programban visszakereshetők az érintett főkönyvi számlák és a rögzítés adatai. Elegendő-e ez, vagy további adatot – például T/K számlaszámot, könyvelési dátumot vagy szignót – is fel kell tüntetni az alábbi bizonylatokon?
1. magyar nyelvű papírszámla;
2. idegen nyelvű, devizás külföldi számla;
3. elektronikus PDF-számla;
4. EDI-n érkező számla;
5. papíralapú bankkivonat;
6. elektronikusan letölthető bankkivonat vagy banki adatállomány;
7. banki API-n közvetlenül a könyvelési rendszerbe érkező számlaforgalmi adatok.
Az idegen nyelvű, devizás számlánál elegendő-e a könyveléshez szükséges adatok magyar jelentését, az alkalmazott számviteli árfolyamot, továbbá – ha eltér – az áfa szerinti árfolyamot és az annak meghatározásánál irányadó időpontot a programban, a bizonylathoz logikailag hozzárendelve rögzíteni? Kötelező-e ezek közül bármit fizikailag rávezetni a számlára, vagy ez csak praktikus eljárás? Szükséges-e teljes magyar fordítás? Az API-adatok esetében mi minősül eredeti számviteli bizonylatnak? Elegendő-e a banki tranzakcióazonosító és a könyvelési szám alapján létrejövő logikai kapcsolat, vagy külön elektronikus bankkivonatot is le kell tölteni és meg kell őrizni? Kérjük az 1–7. pont mindegyikére külön megjelölni, hogy elegendő-e az azonosítón alapuló logikai hozzárendelés. Ha nem, kérjük a további követelmény pontos jogszabályi alapját és minimális tartalmát is megadni.

Kérdés: A társaság 2025-ben önellenőrzés során talált egy 2023. évet érintő – nem jelentős összegű – hibát (a pénzügyi műveletek egyéb bevételei közé tartozó tételt nem könyvelt), amelyet a 2025. évi eredménykimutatás tárgyévi oszlopában mutatott ki. Így annak az eredményhatása a 2025. évi adózott eredmény részét képezte. A társaság könyvvizsgálójának a véleménye szerint a fenti hiba hatásaként vizsgálni kellett volna azt is, hogy a 2023-ban nem könyvelt, de a 2023. évet érintő, 2025-ben feltárt és könyvelt hiba milyen hatással lett volna a 2024. évi saját tőkére a 2023. évi adózott eredmény átvezetése után. A könyvvizsgáló szerint, ha nem követik el a hibát, és 2023-ban a tételt könyvelik, akkor a 2023. évi adózott eredmény összege tartalmazza a hiba eredményhatását az eredménytartalékba történő átvezetés után a 2024. évi saját tőke is. Ez esetben vizsgálni kellett volna, hogy a hiba 2023. évi eredményhatása jelentős vagy nem jelentős hatással van-e a saját tőkére. Ezt a 2025. évi beszámoló mérlegében az előző évek módosításai oszlopban (tehát a középső oszlopban) fel kell tüntetni. Helyes-e a könyvvizsgáló meglátása?

Kérdés: Egy normál áfakörös kft. személygépjárművet lízingelt nyílt végű lízing keretében, amelynek a lejáratakor megvásárolta azt, és tárgyi eszközként mutatta ki. 4 év elteltével értékesíteni szeretné ezt a személygépjárművet. Jól gondoljuk-e, hogy a lízing időszaka alatt 50%-ban levont áfaösszegek – mivel szolgáltatásnyújtásnak minősül az ügylet – után nem kell az 5 éves figyelési időszak miatt arányos áfát visszafizetni? A maradványértéken megvásárolt összeg után felszámított áfát nem helyezte levonásba a tételes tiltás miatt (termékértékesítésről lévén szó), ezért ott sem keletkezhet befizetendő áfa.

Kérdés: Naposcsibét vásároltunk az egyik partnerünktől. A leszállítás sikeresen megtörtént, a szerződésnek megfelelően a leszállított naposcsibékről kiállították a számlát. Szavatossági időn belül (1–7 nap) minőségi kifogással éltünk, mivel az elhullás meghaladta a természetes 2%-os tűréshatárt. A minőségi kifogásunkat a partner elfogadta. Adózási/számviteli szempontból mi a helyes módszer a minőségi kifogás elszámolására?
1. A partnernek negatív végösszegű helyesbítő számlát kell kiállítania az eredeti számlához kapcsolódóan [áfás számla, az Szt. 73. § (1) bekezdésének c) pontja alapján]?
2. Kártérítésként kerül elszámolásra egy erre vonatkozó minőségi kifogást elismerő levél alapján (kártérítés, áfa nem kerül felszámításra)?

Kérdés:

A társaság eladási céllal 2025. 03. 18-án 32.245 db befektetési jegyet vásárolt 1,1677 euró/db áron. 397,95 forintos MNB-árfolyamon vettük nyilvántartásba a 374. főkönyvi számlán. 2025. 12. 31-én átértékelésre került az euróösszeg 385,40 forint árfolyammal számolva. Így a nyilvántartás szerinti értéke 14.511.268 forint lett. 2026. 03. 10-én eladott 5920 darabot 1,1826 euró/db áron, amelyet a FIFO szerint MNB-árfolyamon vezettünk ki forintban: 2.694.401 forintért [384,86×7000,99 euró]. Kérem, hogy főkönyvi számlákon mutassák be a kivezetést! Külön kezelendő a darabár szerinti különbözet és az árfolyamok miatti különbözet? Hogyan ellenőrizhetem vissza magamat, hogy helyesen került-e kivezetésre az összeg?

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó kft., amely áfaalany, a környéken élő termelőknek mezőgazdasági szolgáltatásként végez pl. vetést. A vetőmagot a kft. vásárolja meg, majd a vetéssel együtt kiszámlázza a megrendelő részére. A vetőmag (pl. búza) fordított áfával adózó termék, a mezőgazdasági szolgáltatás normál (27%) áfával adózik. Tekinthető-e úgy ez az ügylet, hogy a vetés a főszolgáltatás, és a vetőmag a járulékos szolgáltatás, és a vetőmag felveszi a főszolgáltatás áfakulcsát? Ebben az esetben a fordítottan adózó vetőmag 27%-os áfakulccsal adózik a mezőgazdasági szolgáltatás részeként? Véleményük szerint a szolgáltatási szerződésben ki kell-e térni arra, hogy adózás szempontjából milyen módon kerül elszámolásra az ügylet?

Kérdés: A társaság 2025 elején új telephelyre költözött, ezért az akkori bérelt ingatlanra vonatkozó bérleti szerződése megszűnt. A korábbi bérelt ingatlanon a társaság korábban több beruházást is végzett, illetve aktivált, amelyek a bérleti jogviszony megszűnésekor nem kerültek kivezetésre. A tényállás csak utólag, 2026-ban került feltárásra. A beruházások könyv szerinti értéke 2021–2022 folyamán teljes mértékben leírásra került, így jelenleg valamennyi érintett eszköz könyv szerinti értéke nulla. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó a beruházásokat nem vásárolta meg. A bérleti jogviszony megszűnésekor az eredeti állapot helyreállítása is felmerült, az átadás-átvétel során azonban olyan megállapodás született, amely szerint az új bérlő átvállalta az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatos költségeket. A beruházások ténylegesen a korábbi bérelt ingatlanban maradtak. A feltett kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.

Kérdés: A társaság közbeszerzési pályázaton elnyert feladatra vállalkozói szerződést kötött a megrendelővel. A teljesítmények számlázásakor a számlán külön sorban kell feltüntetni az alvállalkozókat, valamint a saját teljesítményt. A számlán feltüntetjük, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. Az alvállalkozók kifizetéséről részletes elszámolást kell küldeni. Ezeket az alvállalkozókat a 815. főkönyvi számlára könyveljük, és közvetített szolgáltatásként jelenítjük meg. Helyesen járunk el?

Kérdés: A kft. termékgyártással foglalkozik. Közösségi adószámmal rendelkező külföldi cég termék gyártását rendelte meg, 50% előleget átutalt. A termék elkészült, erről az értesítés megtörtént, de a vevő a terméket nem kéri kiszállítani, többszöri értesítésre nem reagál. A kiszállítás így már fél éve nem lehetséges. Ebben az esetben a gyártó az előleget megtartaná, a terméket más vevő részére értékesítené. Kérem a számviteli teendők leírását! Hogyan lehet az előleget ebben az esetben bizonylatolni, számvitelileg rendezni?

Kérdés: Adott egy „A” társaság, amely rendelkezik ingatlan vagyonnal, és az adott adóévben ezt az ingatlant apportként átadja a „B” társaságnak, később ennek a „B” társaságnak a vagyoni részesedését megszerzi egy harmadik társaság még az adott adóévben. Mivel a „B” társaságban az adott évben apportként megszerzett ingatlan nem szerepel az utolsó rendelkezésre álló beszámolóban, és így az ingatlanok mérlegértéke nem éri el az ltv.-ben meghatározott arányt, így nem tekintendő ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnak. Tekintve, hogy az ltv. 18. § (2) bekezdése tételesen felsorolja azon ingó és vagyoni értékű jogokat, amelyek megszerzése illetékkötelezettséget keletkezhet, az egyéb vagyoni betét megszerzése utána ezen kötelezettséggel nem kell számolni. Jól gondoljuk, hogy ha a harmadik társaság megszerzi a „B” társaság vagyoni részesedését, és az előzőekben felsorolt dolgok megtörténnek az adóévben, akkor nincs illetékfizetési kötelezettség?