Devizában adott előleg beszámítása
Kérdés
Belföldi cég vagyunk, az általunk vásárolt termék ellenértékét belföldi partnerünk euróban kérte. Előlegként a teljes vételárat euróban utaltuk forintszámlánkról, amelyet bankunk március 20-án teljesített. (Számviteli politikánkban bankunk devizaárfolyama szerepel.) A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja március 26., és MNB-középárfolyamot használ. A számla kelte március 31. A márciusi áfabevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, teljesítés március 26., kelte április 15. A termékértékesítés április 4-én történt meg, amelyről számlát állítottak ki. Mely időpontokkal és milyen árfolyamokkal kell könyvelnem a fenti eseményeket? Lesz-e és mikor árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. szeptember 11-én (182. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3803
[…] előleget a teljesítés (az átutalás) napjával könyvelnie kell. Ha forintszámláról történt az átutalás, akkor valójában az átutaláshoz az eurót a kérdező cégnek meg kellett vennie. Ez esetben – mivel euróban történt az átutalás – az előleg miatt külföldi pénzértékre szóló követelése lesz, amelynek a forintértékét az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint kell meghatározni, az átutalt (vásárolt) devizát a forintban fizetett összegben kell kimutatni (természetesen az áfát is). Könyvelési tétel: T 353, 4661 – K 384. Az előlegszámlán lévő – fentiekben hivatkozott – áfa forintra átszámított összege – az előbbiek szerint – a cég által könyvelt összegtől biztos, hogy eltér. Ezért az előlegszámlán lévő áfa forintösszegét is könyvelni kell, hogy a kétféle árfolyam közötti különbözet megállapítható legyen: T 4662 – K 4661. A 4662. számlára könyvelt összeg kerül az áfabevallásba, míg a 4661. számlán mutatkozó egyenleget kell árfolyam-különbözetként elszámolni: T 4661 – K 9762, illetve T 8762 – K 4661. A kérdés szerint a cég április 15-i kelettel megkapta az előlegszámla sztornóját. Ez esetben a szállító helytelenül járt el. Az előlegszámla érvénytelenítéséről (sztornójáról) az Áfa-tv. 78. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint akkor kell gondoskodni, ha teljesítés hiánya miatt az előleget visszafizetik. A szállító április 4-ével teljesített, az előleget nem fizette vissza, így arról sztornószámlát sem állíthatott ki. Így azt a vevőnél (a kérdező cégnél) nem lehet könyvelni. A bizonylati fegyelmet sérti meg az a vállalkozó, amely nem valós gazdasági eseményt a könyvviteli nyilvántartásokban rögzít. Könyvelni kell viszont a teljesítésről devizában kiállított számlát a teljesítés napjával, mind a szállítónál, mind a vevőnél. A könyvelés előtt néhány mondat az előlegnek a számlában történő figyelembevételéről. Az új Áfa-tv. sem tartalmaz arra vonatkozóan előírást, hogy az előleget hogyan kell a teljesítésről kiállított számlába beállítani, a fizetendő áfát csökkentő tételként figyelembe venni. Ennek hiányában a kialakult, az új Áfa-tv. tételes előírásaival nem ellentétes – az adóhatóság által korábban már elfogadott – gyakorlatot indokolt alkalmazni. E szerint a teljesítésről kiállított számlán – először fel kell tüntetni a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékét és annak áfáját, – majd a következő sorban – negatív előjellel – a beszámításra kerülő előleg összegét és annak áfáját, – és végül a fennmaradó (fizetendő) ellenértéket és annak áfáját […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. szeptember 11-én (182. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3803
[…] előleget a teljesítés (az átutalás) napjával könyvelnie kell. Ha forintszámláról történt az átutalás, akkor valójában az átutaláshoz az eurót a kérdező cégnek meg kellett vennie. Ez esetben – mivel euróban történt az átutalás – az előleg miatt külföldi pénzértékre szóló követelése lesz, amelynek a forintértékét az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint kell meghatározni, az átutalt (vásárolt) devizát a forintban fizetett összegben kell kimutatni (természetesen az áfát is). Könyvelési tétel: T 353, 4661 – K 384. Az előlegszámlán lévő – fentiekben hivatkozott – áfa forintra átszámított összege – az előbbiek szerint – a cég által könyvelt összegtől biztos, hogy eltér. Ezért az előlegszámlán lévő áfa forintösszegét is könyvelni kell, hogy a kétféle árfolyam közötti különbözet megállapítható legyen: T 4662 – K 4661. A 4662. számlára könyvelt összeg kerül az áfabevallásba, míg a 4661. számlán mutatkozó egyenleget kell árfolyam-különbözetként elszámolni: T 4661 – K 9762, illetve T 8762 – K 4661. A kérdés szerint a cég április 15-i kelettel megkapta az előlegszámla sztornóját. Ez esetben a szállító helytelenül járt el. Az előlegszámla érvénytelenítéséről (sztornójáról) az Áfa-tv. 78. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint akkor kell gondoskodni, ha teljesítés hiánya miatt az előleget visszafizetik. A szállító április 4-ével teljesített, az előleget nem fizette vissza, így arról sztornószámlát sem állíthatott ki. Így azt a vevőnél (a kérdező cégnél) nem lehet könyvelni. A bizonylati fegyelmet sérti meg az a vállalkozó, amely nem valós gazdasági eseményt a könyvviteli nyilvántartásokban rögzít. Könyvelni kell viszont a teljesítésről devizában kiállított számlát a teljesítés napjával, mind a szállítónál, mind a vevőnél. A könyvelés előtt néhány mondat az előlegnek a számlában történő figyelembevételéről. Az új Áfa-tv. sem tartalmaz arra vonatkozóan előírást, hogy az előleget hogyan kell a teljesítésről kiállított számlába beállítani, a fizetendő áfát csökkentő tételként figyelembe venni. Ennek hiányában a kialakult, az új Áfa-tv. tételes előírásaival nem ellentétes – az adóhatóság által korábban már elfogadott – gyakorlatot indokolt alkalmazni. E szerint a teljesítésről kiállított számlán – először fel kell tüntetni a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékét és annak áfáját, – majd a következő sorban – negatív előjellel – a beszámításra kerülő előleg összegét és annak áfáját, – és végül a fennmaradó (fizetendő) ellenértéket és annak áfáját […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
