Forintban kiállított számla kifizetése euróban
Kérdés
Cégünket egyik partnerünk azzal kereste meg, hogy a forintban kiállított számláinkat euróban szeretné kifizetni. Több különböző értékű és fizetési határidejű számláról van szó. Van-e ennek valamilyen törvényi akadálya, illetve milyen árfolyamot kell a kiegyenlítésnél figyelembe venni? Mivel importálunk, esetenként nekünk is szükségünk van a devizára. Megteheti-e a vevő azt, hogy legközelebb devizás számlát kér, amelyet végül forintban egyenlít ki? Ebben az esetben milyen árfolyamon történjen az elszámolás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. október 9-én (184. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3838
[…] módosítsák, abban az ellenértéket forint helyett euróban határozták meg. Az előbbiek figyelembevétele azért is fontos, mert a belföldiek egymás közötti értékesítését, szolgáltatásnyújtását áfa is terheli, a fizetendő, illetve levonható áfa bizonylata pedig a számla. A forintban kiállított számlán az áfa is forintban kerül meghatározásra. Ha viszont a forintszámlát devizában egyenlítik ki, felmerülhet a kérdés, az áfa alapját a fizetett deviza- vagy a forintszámla alapján kell meghatározni (a kétféle meghatározás eltérő fizetendő áfát eredményez!). Mivel a forintszámla devizaértéke szerződéssel nincs alátámasztva, joggal kifogásolható a fizetendő áfa, illetve a levonható áfa helyessége is. A leírtakból következik az első kérdésre a válasz: először módosítsák a számlázást alátámasztó – két fél közötti – szerződést, és módosított szerződésben euróban határozzák meg az ellenértéket (ezen belül az áfát is). A szerződés módosítása után sztornírozzák a forintban kiállított számlákat, majd ezt követően euróban bocsátanak ki számlákat. A számlában szereplő euróértékek forintra történő átszámítása során mind az Szt. 60. §-ában, mind az Áfa-tv. 80. §-ában foglaltakat figyelembe kell venni. A kérdésben leírt esetben tehát akkor járnak el helyesen, ha legkésőbb a termék értékesítésekor, illetve a szolgáltatás nyújtásakor, de még a számla kibocsátása előtt módosítják a számlát alátámasztó szerződést, és abban az ellenértéket (ezen belül az áfát is) forint helyett euróban vagy euró helyett forintban határozzák meg. Az előbbiekből következik a következő kérdésekre is a válasz: A kibocsátásra kerülő számla pénzneme nem attól függ, hogy a vevő forintban, illetve euróban kiállított számlát kér. Kérheti ezt is vagy azt is, de előtte a szerződést módosítani kell, és a módosított szerződésnek megfelelően kell eljárni. Szerződésmódosítás után a kibocsátott számla könyvelésekor sem az eladónál, sem a vevőnél nem lehet árfolyam-különbözet. Az előbbiekben leírtak nyilvánvalóan a devizában meghatározott és így elfogadott ellenértéket tartalmazó számlákra is vonatkoznak. Más szavakkal, devizában kiállított és elfogadott számlákat csak a számlán feltüntetett külföldi pénznemben lehet kiegyenlíteni. Összefoglalóan megjegyezzük, a forintban kiállított számlának euróval (devizával) történő kiegyenlítése, illetve az euróban (devizában) kiállított, elfogadott számlának forinttal való kiegyenlítése a számviteli, az adózási előírásokkal nem egyeztethető össze. Ha esetenként (nem rendszeresen) […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. október 9-én (184. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3838
[…] módosítsák, abban az ellenértéket forint helyett euróban határozták meg. Az előbbiek figyelembevétele azért is fontos, mert a belföldiek egymás közötti értékesítését, szolgáltatásnyújtását áfa is terheli, a fizetendő, illetve levonható áfa bizonylata pedig a számla. A forintban kiállított számlán az áfa is forintban kerül meghatározásra. Ha viszont a forintszámlát devizában egyenlítik ki, felmerülhet a kérdés, az áfa alapját a fizetett deviza- vagy a forintszámla alapján kell meghatározni (a kétféle meghatározás eltérő fizetendő áfát eredményez!). Mivel a forintszámla devizaértéke szerződéssel nincs alátámasztva, joggal kifogásolható a fizetendő áfa, illetve a levonható áfa helyessége is. A leírtakból következik az első kérdésre a válasz: először módosítsák a számlázást alátámasztó – két fél közötti – szerződést, és módosított szerződésben euróban határozzák meg az ellenértéket (ezen belül az áfát is). A szerződés módosítása után sztornírozzák a forintban kiállított számlákat, majd ezt követően euróban bocsátanak ki számlákat. A számlában szereplő euróértékek forintra történő átszámítása során mind az Szt. 60. §-ában, mind az Áfa-tv. 80. §-ában foglaltakat figyelembe kell venni. A kérdésben leírt esetben tehát akkor járnak el helyesen, ha legkésőbb a termék értékesítésekor, illetve a szolgáltatás nyújtásakor, de még a számla kibocsátása előtt módosítják a számlát alátámasztó szerződést, és abban az ellenértéket (ezen belül az áfát is) forint helyett euróban vagy euró helyett forintban határozzák meg. Az előbbiekből következik a következő kérdésekre is a válasz: A kibocsátásra kerülő számla pénzneme nem attól függ, hogy a vevő forintban, illetve euróban kiállított számlát kér. Kérheti ezt is vagy azt is, de előtte a szerződést módosítani kell, és a módosított szerződésnek megfelelően kell eljárni. Szerződésmódosítás után a kibocsátott számla könyvelésekor sem az eladónál, sem a vevőnél nem lehet árfolyam-különbözet. Az előbbiekben leírtak nyilvánvalóan a devizában meghatározott és így elfogadott ellenértéket tartalmazó számlákra is vonatkoznak. Más szavakkal, devizában kiállított és elfogadott számlákat csak a számlán feltüntetett külföldi pénznemben lehet kiegyenlíteni. Összefoglalóan megjegyezzük, a forintban kiállított számlának euróval (devizával) történő kiegyenlítése, illetve az euróban (devizában) kiállított, elfogadott számlának forinttal való kiegyenlítése a számviteli, az adózási előírásokkal nem egyeztethető össze. Ha esetenként (nem rendszeresen) […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
