Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása
Kérdés
Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. október 9-én (184. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3841
[…] meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették, illetőleg teljesítették. A legfontosabb előírások bemutatása után térjünk vissza a kérdéshez. Azzal, hogy a társaság a szabad eredmény- és tőketartalék terhére megemelte a jegyzett tőkét, megemelte az egyes tagok törzsbetéteinek (és ezen keresztül üzletrészeinek) is az értékét (névértékét), de nem hozott (nem hozhatott) létre új törzsbetéteket (üzletrészeket), mert minden tagnak csak egy törzsbetéte, csak egy üzletrésze lehet. Ebből az következik, hogy nem lehet külön alapításkori üzletrész, illetve tőkeemeléshez kapcsolódó üzletrész. De az is következik, hogy a magánszemélyek üzletrészeiket részben nem értékesíthetik, azaz ha magánszemély eladja üzletrészét, akkor csak az üzletrész egészét adhatja el, a kft. is csak az üzletrész egészét vásárolhatja vissza a törzstőkén felüli vagyonából. Az üzletrész visszavásárlásának – a Gt.-ben előírtakon túlmenően – az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése szerint az is feltétele, hogy azok visszavásárlására – a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott, a kft.-nél osztalékként, részesedésként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), illetve (az adott esetben a tőkeemelés utáni) szabad eredménytartalékkal kiegészített, osztalékként, részesedésként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), vagy – az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérlegben kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredmény fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás értékével csökkentett saját tőke nem csökken a jegyzett tőke összege alá. Az eredménytartalékból kell lekötni, és a lekötött tartalékba átvezetni a visszavásárolt saját üzletrészek visszavásárlási értékét. Valóban igaz, hogy a kft. magánszemély tulajdonosai a törzstőke felemelésekor a törzsbetét (az üzletrész) értékének növekedése miatt nem adóznak, mert az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint: nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. október 9-én (184. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3841
[…] meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették, illetőleg teljesítették. A legfontosabb előírások bemutatása után térjünk vissza a kérdéshez. Azzal, hogy a társaság a szabad eredmény- és tőketartalék terhére megemelte a jegyzett tőkét, megemelte az egyes tagok törzsbetéteinek (és ezen keresztül üzletrészeinek) is az értékét (névértékét), de nem hozott (nem hozhatott) létre új törzsbetéteket (üzletrészeket), mert minden tagnak csak egy törzsbetéte, csak egy üzletrésze lehet. Ebből az következik, hogy nem lehet külön alapításkori üzletrész, illetve tőkeemeléshez kapcsolódó üzletrész. De az is következik, hogy a magánszemélyek üzletrészeiket részben nem értékesíthetik, azaz ha magánszemély eladja üzletrészét, akkor csak az üzletrész egészét adhatja el, a kft. is csak az üzletrész egészét vásárolhatja vissza a törzstőkén felüli vagyonából. Az üzletrész visszavásárlásának – a Gt.-ben előírtakon túlmenően – az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése szerint az is feltétele, hogy azok visszavásárlására – a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott, a kft.-nél osztalékként, részesedésként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), illetve (az adott esetben a tőkeemelés utáni) szabad eredménytartalékkal kiegészített, osztalékként, részesedésként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), vagy – az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérlegben kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredmény fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás értékével csökkentett saját tőke nem csökken a jegyzett tőke összege alá. Az eredménytartalékból kell lekötni, és a lekötött tartalékba átvezetni a visszavásárolt saját üzletrészek visszavásárlási értékét. Valóban igaz, hogy a kft. magánszemély tulajdonosai a törzstőke felemelésekor a törzsbetét (az üzletrész) értékének növekedése miatt nem adóznak, mert az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint: nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
