Építési betonelemek gyártása és helyszíni szerelése (áfa)
Kérdés
Társaságunk egyik tevékenysége építési betonelemek gyártása. Szerződéseink többsége a gyártási tevékenységen túlmenően tartalmazza az elemek szállítását és a helyszíni összeszerelést is. Ennek megfelelően építési-szerelési szerződést kötünk. A szerződés szerinti egyösszegű vállalási ár jelentős részét, kb. 80 százalékát a legyártott betonelemek, a fennmaradó 20 százalékot a szállítás, szerelés tesz ki, szerződéseinkben a betonelemek ára, a szállítás és a szerelés díja nincs egyedileg meghatározva. Az általunk nyújtott szolgáltatás építési hatósági engedélyhez kötött. Véleményünk szerint ez a tevékenység a fordított adózás alá tartozik. Kérdéseink: A fent részletezett munkára kötött szerződés termékértékesítésnek minősülhet-e, tekintettel a 2008. 01. 08-án megjelent APEH-tájékoztatóban foglaltakra? Van-e eltérés az adózás, a számlázás tekintetében, ha a betonelemek értékét, a szállítás díját, a szerelés díját külön-külön határozzuk meg? Építésihatóságiengedély-köteles tevékenységekhez kötött vállalkozási szerződéseknél mi lehet a határ az egyenes és a fordított adózás között?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. október 22-én (185. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3864
[…] előírása alapján az építőipar nemzetgazdasági ágba tartozik az épületek és egyéb építmények szerkezetkész, valamint szakosodott építése. Idetartozik – többek között – az előre gyártott épületek vagy egyéb szerkezetek helyszíni felállítása, összeszerelése, beleértve az ideiglenes jellegű építményeket is. A szerkezetkész építmények építése magában foglalja a különböző célú épületek, valamint az egyéb építmények építését. A Ptk. 402. §-a szerint építési-szerelési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére vállalkozik. Hogy az így elvállalt munkának mennyi az értéke, az elsősorban az építési-szerelési szerződésben foglaltaktól függ, de befolyásolja (befolyásolhatja) a számviteli törvénynek az eszközök bekerülési értékére vonatkozó előírása is, mivel az építési-szerelési munkát végző számlája alapján történik az épület, egyéb építmény bekerülési értékének a meghatározása is. Az épület, egyéb építmény bekerülési értékébe természetesen beletartozik az építési-szerelési munka során felhasznált, beépített anyagok értéke is. A leírtakból következik, ha a társaság az építési-szerelési szerződésben vállalt helyszíni szerelést úgy vállalta, hogy a szereléshez szükséges betonelemeket is előállítja, és azokat a helyszínre szállítja, akkor az építési-szerelési munkának minősül, függetlenül attól, hogy a vállalási árat egy összegben vagy megbontva (külön a betonelemek értéke, a szállítás díja, a szerelés díja) határozták meg az építési-szerelési szerződésben. A Ptk. előírásai nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a helyszíni szerelést végző társaság adásvételi szerződésben értékesítse a megrendelő részére a betonelemeket a helyszínre szállítás költségeivel együtt, és építési-szerelési szerződésben vállalja a megrendelő által a helyszínen rendelkezésre bocsátott, a megrendelő tulajdonát képező betonelemek helyszíni szerelését. (Ez esetben azonban célszerű a Ptk. 392. §-ában foglaltakra is tekintettel lenni!) Véleményünk szerint, az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének 2008. május 1-jétől hatályos előírásai egyértelművé teszik, hogy az építési-szerelési munka egészére vonatkozik a fordított adózás szabálya. A 2008. május 1-je előtti szabályozás kapcsán zavart okozott a 2008. 01. 08-án megjelent APEH-tájékoztató, amelyet sem az Áfa-tv., sem egyéb jogszabályi előírás nem támasztott alá. A Ptk. előírásai szerint építési-szerződés alapján építési-szerelési munkát végeznek, az adásvételi szerződéssel pedig az eladó a dolog tulajdonát ruházza át a vevőre. Olyan előírás nincsen, amely szerint építési-szerelési szerződés alapján végzett szolgáltatás annak függvényében lehet építési-szerelési munka vagy termékértékesítés, hogy az építési-szerelési szolgáltatás értékéből a helyszíni szerelés vagy a beépítésre kerülő anyagok értéke a több. A számviteli előírások alapján sem lehet a szolgáltatásnyújtás értékét megbontani és […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. október 22-én (185. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3864
[…] előírása alapján az építőipar nemzetgazdasági ágba tartozik az épületek és egyéb építmények szerkezetkész, valamint szakosodott építése. Idetartozik – többek között – az előre gyártott épületek vagy egyéb szerkezetek helyszíni felállítása, összeszerelése, beleértve az ideiglenes jellegű építményeket is. A szerkezetkész építmények építése magában foglalja a különböző célú épületek, valamint az egyéb építmények építését. A Ptk. 402. §-a szerint építési-szerelési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére vállalkozik. Hogy az így elvállalt munkának mennyi az értéke, az elsősorban az építési-szerelési szerződésben foglaltaktól függ, de befolyásolja (befolyásolhatja) a számviteli törvénynek az eszközök bekerülési értékére vonatkozó előírása is, mivel az építési-szerelési munkát végző számlája alapján történik az épület, egyéb építmény bekerülési értékének a meghatározása is. Az épület, egyéb építmény bekerülési értékébe természetesen beletartozik az építési-szerelési munka során felhasznált, beépített anyagok értéke is. A leírtakból következik, ha a társaság az építési-szerelési szerződésben vállalt helyszíni szerelést úgy vállalta, hogy a szereléshez szükséges betonelemeket is előállítja, és azokat a helyszínre szállítja, akkor az építési-szerelési munkának minősül, függetlenül attól, hogy a vállalási árat egy összegben vagy megbontva (külön a betonelemek értéke, a szállítás díja, a szerelés díja) határozták meg az építési-szerelési szerződésben. A Ptk. előírásai nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a helyszíni szerelést végző társaság adásvételi szerződésben értékesítse a megrendelő részére a betonelemeket a helyszínre szállítás költségeivel együtt, és építési-szerelési szerződésben vállalja a megrendelő által a helyszínen rendelkezésre bocsátott, a megrendelő tulajdonát képező betonelemek helyszíni szerelését. (Ez esetben azonban célszerű a Ptk. 392. §-ában foglaltakra is tekintettel lenni!) Véleményünk szerint, az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének 2008. május 1-jétől hatályos előírásai egyértelművé teszik, hogy az építési-szerelési munka egészére vonatkozik a fordított adózás szabálya. A 2008. május 1-je előtti szabályozás kapcsán zavart okozott a 2008. 01. 08-án megjelent APEH-tájékoztató, amelyet sem az Áfa-tv., sem egyéb jogszabályi előírás nem támasztott alá. A Ptk. előírásai szerint építési-szerződés alapján építési-szerelési munkát végeznek, az adásvételi szerződéssel pedig az eladó a dolog tulajdonát ruházza át a vevőre. Olyan előírás nincsen, amely szerint építési-szerelési szerződés alapján végzett szolgáltatás annak függvényében lehet építési-szerelési munka vagy termékértékesítés, hogy az építési-szerelési szolgáltatás értékéből a helyszíni szerelés vagy a beépítésre kerülő anyagok értéke a több. A számviteli előírások alapján sem lehet a szolgáltatásnyújtás értékét megbontani és […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
