Határozott időre szóló elszámolás értelmezése (áfa)


Egy áfával kapcsolatos szakmai cikkben olvastam az alábbi mondatot: "...folyamatos jelleggel végzett szolgáltatás ... (például: közüzemi szolgáltatások, őrzés-védelem, munkavédelmi és tűzvédelmi tanácsadás, takarítás, könyvelés, számítógépes, illetve műszaki rendszerfelügyelet, átalánydíjas karbantartások, ügyvédi megbízás stb.)...? Ez alapján 4 kérdés merült fel a folyamatos tevékenységgel kapcsolatban: 1. A régi Áfa-tv.-ben volt konkrét meghatározás, az egyértelműség kedvéért, hogy mely tevékenységeket érti a törvény a folyamatos teljesítésű alatt. A 2008. évi új Áfa-tv. szerint mi indokolja – mert semmilyen konkrét meghatározás nincs erre a törvényben –, hogy a fenti tevékenységek folyamatos teljesítésűek lennének, míg a korábbiban nem – a közüzemi szolgáltatásokat kivéve? Erre vonatkozóan APEH- vagy PM-állásfoglalást, tájékoztatást sem találtam. Az Áfa-tv. 58. §-a arra utal, hogy a szerződés dönt, hogy beleírták-e vagy sem a határozott idejű elszámolást. Helyes megközelítés lenne ez? 2. Ha valakivel egy szerződés keretében, bármilyen tevékenységre abban állapodok meg, hogy nem az egyes elvégzett munkák után, hanem havonta, negyedévente vagy bármilyen meghatározott időszakonként számolok el, akkor az 58. § alapján kell a számlát kiállítani, azaz a fizetési határidő lesz a teljesítés is egyben? Legyen a tevékenység akár könyvelés, könyvvizsgálat, marketing vagy egyéb tanácsadás, kontrolling, monitoring, takarítás, előadó-művészet, rendezvénylebonyolítás, szállítás, futárszolgálat... vagy bármi a fent és itt idézetteken túlmenően. 3. Hogyan kell eljárni olyan esetben, ha csak határozott időre szól a szerződés, és annak a végén számolnak el a felek? Pl. egy év újrakönyvelése, és a végén van az elszámolás, számlázás, vagy háromhavi takarítás egyben van elszámolva stb. Ebben az esetben az Áfa-tv. 55. §-át kell alkalmazni, vagy az 58. §-át? 4. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a szerződésben nem szerepel elszámolási időszak, csak óradíj vagy egyéb más, nem időszakhoz köthető paraméter: – ha minden egyes alkalommal kiszámlázom az elvégzett munkát (pl. futárszolgálat, vagy szállításkor); – ha nem rendszeres időközönként történik az elszámolás, hanem amikor a felek megegyeznek (pl. egyszer elszámolják 2 hét tanácsadását óradíj alapján, egyszer meg nincs annyi munka, de az elszámolás mégis havonta történik a partnerek között)? Ezekben az Áfa-tv. 55. §-a határozza meg a teljesítés idejét, vagy az 58. §-a?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. február 5-én (191. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3976

[…] adózik minden további olyan ügylet is, amelyre az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglalt – a fentiekben kifejtett – feltételek fennállnak. Mindez azt eredményezi, hogy alapvetően a felek szerződésben megtestesülő akarata a döntő az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazhatóságának kérdésében, azaz egy ügylet határozott időre szóló elszámolásúként történő minősítése elsődlegesen a felek között megkötött szerződésben foglaltak függvénye. 2. Az 1. pontban kifejtettek alapján megerősíthető, hogy a kérdésben felsorolt valamennyi szolgáltatás (könyvelés, könyvvizsgálat, marketing vagy egyéb tanácsadás, kontrolling, monitoring, takarítás stb.) tekintetében felmerülhet a fizetési határidő szerinti adóztatás, feltéve hogy a felek közötti szerződés egyértelműen tartalmazza az egyes elszámolási időszakokat, valamint az azokhoz tartozóan megállapított egyes ellenértékek esedékességét. A fizetési határidő megállapítása a felek szabad akaratán múlik, így nem kifogásolható, ha az esedékességet az adott elszámolási időszak utolsó napjában vagy az elszámolás napjában kötik ki. Ugyanígy az elszámolási időszak tartama sem kötött törvényileg, azaz a felek bármilyen időszakban (hó, negyedév, év, másfél év stb.) megállapodhatnak az összevont elszámolás érdekében, törvényi korlátot csak az jelent, hogy az egy évet meghaladó elszámolás esetében az időszak kezdetétől számított 12. hónap utolsó napján mindenképpen keletkezik adófizetési kötelezettség, mégpedig időarányos részteljesítésként [Áfa-törvény 58. §-ának (2) bekezdése]. Így például, ha egy könyvvizsgálat kapcsán mondjuk másfél éves elszámolási periódusokat kötöttek ki a felek, és az egyes ellenértékek összegét nettó 150 egységben, a periódust követő 10. napi fizetési határidővel határozták meg, akkor az egyes periódusok 12. hónapjának utolsó napján 100 egység adóalap (időarányosság!) után, a 18. hónapot követő 10. napon (fizetési határidő) pedig a maradék 50 egység adóalap után keletkezik adófizetési kötelezettség. Nem szükséges továbbá az sem, hogy az egymást követő elszámolási periódusok – időtartamukat tekintve – azonosak legyenek, azaz az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése akkor is alkalmazható, ha a felek az egyes időszakokat például a következők szerint állapították meg: negyedév, hónap, hónap, hónap, negyedév, két hét, két hét stb. 3. Ha a konkrét esetben a szerződés fizetési esedékességet is megállapít a határozott időre/időszakra vonatkozóan, akkor az ügylet az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint adózik, a teljesítés napja (adófizetési kötelezettség keletkezése) nem az elszámolás, hanem a kikötött fizetési határidőnek megfelelő nap lesz. A 2. pontban leírtak alapján azonban a feleknek lehetőségük van arra is, hogy a fizetési határidőt az elszámolás napjára kössék ki. Utóbbi megvalósulása esetén a fizetendő adót az elszámolás napján (mint esedékességkor) kell megállapítani. Amennyiben […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.