Társasháznál a bérleti díj felhasználása költségek fedezetére
Kérdés
A 3927. kérdésre adott válasz foglalkozott a társasházakkal kapcsolatos elszámolásokkal. A válasz azonban nem tért ki arra az esetre, amikor a saját bérleti díj bevételeit fordítják közös költségre vagy beruházási jellegű felújítási munkálatokra. Ez esetekben a társasház-tulajdonos társaságoknál hogyan kell elszámolni a számlázott éves közös költséget, illetve a felújítási munkák értékét, hiszen nem történt sem a közös költségekre, sem a felújítási alapra befizetés? Mit kell pénzügyi rendezés hiányában könyvelni? Milyen adó-, esetleg illetékvonzata lehet ezeknek az ügyleteknek a társasháznál, illetve a tulajdonos társaságoknál?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. szeptember 17-én (205. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4296
[…] társasházi törvény tágabban értelmezi a felújítást, mint a számviteli törvény. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény értelmezésében: – felújítás az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építési-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet: – teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése; – részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése; – korszerűsítés: a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionálással, illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítása vagy kicserélése. Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja a felújítás, 9. pontja a karbantartás számviteli értelmezését tartalmazza. Nem nehéz belátni - ez utóbbiak hivatkozása nélkül is –, hogy nem minden társasházi felújítás minősül számvitelileg is felújításnak, amelyet a beruházásokhoz hasonlóan kell elszámolni. Ilyen például a lépcsőház, a közös helyiségek, a folyosók rendbehozatala (festése, mázolása, burkolatcseréje stb.), vagy a homlokzattatarozás (a nyílászárók cseréjével vagy anélkül), vagy személyfelvonó cseréje, és még hosszan lehet sorolni. A példaként felsoroltak egyértelműen nem minősülnek a számviteli előírások szerint felújításnak. A leírtak alapján a társasházi elszámolás elkészítésekor külön-külön kell abban szerepeltetni azon felújításnak nevezett munkák költségeit, – amelyek csak a társasházi törvény alapján felújítások, illetve – amelyek a számviteli törvény szerint is felújítások. Csak a társasházi törvény alapján felújítások költségeit a közös költségekkel azonos módon kell a tulajdonosoknál elszámolni, azaz azoknak – az éves elszámolás során – számlázott összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között közös költségként kell könyvelni. A számviteli törvény szerint is felújításnak minősülő munkák költségeinek az egyes tulajdonosokra jutó hányadát bruttó módon kell a társasháznak számláznia, mivel annak összegét […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. szeptember 17-én (205. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4296
[…] társasházi törvény tágabban értelmezi a felújítást, mint a számviteli törvény. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény értelmezésében: – felújítás az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építési-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet: – teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése; – részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése; – korszerűsítés: a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionálással, illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítása vagy kicserélése. Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja a felújítás, 9. pontja a karbantartás számviteli értelmezését tartalmazza. Nem nehéz belátni - ez utóbbiak hivatkozása nélkül is –, hogy nem minden társasházi felújítás minősül számvitelileg is felújításnak, amelyet a beruházásokhoz hasonlóan kell elszámolni. Ilyen például a lépcsőház, a közös helyiségek, a folyosók rendbehozatala (festése, mázolása, burkolatcseréje stb.), vagy a homlokzattatarozás (a nyílászárók cseréjével vagy anélkül), vagy személyfelvonó cseréje, és még hosszan lehet sorolni. A példaként felsoroltak egyértelműen nem minősülnek a számviteli előírások szerint felújításnak. A leírtak alapján a társasházi elszámolás elkészítésekor külön-külön kell abban szerepeltetni azon felújításnak nevezett munkák költségeit, – amelyek csak a társasházi törvény alapján felújítások, illetve – amelyek a számviteli törvény szerint is felújítások. Csak a társasházi törvény alapján felújítások költségeit a közös költségekkel azonos módon kell a tulajdonosoknál elszámolni, azaz azoknak – az éves elszámolás során – számlázott összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között közös költségként kell könyvelni. A számviteli törvény szerint is felújításnak minősülő munkák költségeinek az egyes tulajdonosokra jutó hányadát bruttó módon kell a társasháznak számláznia, mivel annak összegét […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
