Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás


Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. október 15-én (207. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4325

[…] a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés. A törvény 2005-től előírja, hogy a lakásszerzéshez adott munkáltatói támogatás adómentességének feltétele a lakás megszerzésére szolgáló kedvezményes (támogatott) forrásokkal való elszámolási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy ezek a források a munkáltatói támogatással együtt nem haladhatják meg az igazolt vételárat, illetőleg építési költséget. Ha ugyanis meghaladják, akkor a munkáltatói támogatás (vagy annak egy része) nem lehet adómentes. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességét az elévülési időn belül történő megőrzési kötelezettség mellett az összeg lakáscélú felhasználására vonatkozó következő okiratokkal, bizonylatokkal kell igazolni: – a lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződéssel és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelemmel, valamint az összeg felhasználását igazoló okirattal; – lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedéllyel, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számlákkal; – lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és azt követően 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező – beépített – termékekről szóló számlával, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylattal. Az adómentesség alkalmazásánál korszerűsítés a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni. Lakásvásárlás, -építés, -bővítés, -korszerűsítés esetében a méltányolható lakásigény mértékét is figyelembe kell venni. Erre vonatkozóan az Szja-tv. a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alkalmazását írja elő. A kormányrendelet 3. §-a szerint méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakásépítési (vásárlási) költsége a következő feltételeknek megfelel: A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együtt költöző családtagok számától függően a következő: – egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, – három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, – négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni. Az előzőek alkalmazásánál, a padlóburkolat jellegétől függetlenül azt kell figyelembe venni, hogy – a félszoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de ne haladja meg a 12 négyzetmétert, – a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, ha ennél nagyobb, akkor két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, akkor egy lakás esetén egyszer, két szobaként kell figyelembe venni. Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a kormányrendelet szerinti építési átlagköltségét nem haladja meg. Az együtt lakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. A támogatás […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.