Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése


Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. november 26-án (210. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4397

[…] közvetítés ténye egyértelműen megállapítható legyen, nyilvánvalóan költségfajtánként. Következtetésünket támasztja alá az is, hogy a bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat. (Az átalányösszeg az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével kerül meghatározásra.) A tényleges költségek ismeretében csak a különbözet kerül rendezésre. (Természetesen a különbözetet nem jóváírással, illetve terheléssel kell rendezni, hanem helyesbítő számlával. A kérdésben leírt gyakorlat nem egyeztethető össze az Áfa-tv., az Szt. előírásaival!) Az üzemeltetési közös költségeknek a bérlőkre történő áthárítása módszereként a kérdésben leírt átalányösszegű számlázást nem tartjuk megfelelőnek, még akkor sem, ha a különbözetet a kibocsátott átalányösszegű számlákhoz külön-külön hozzárendelik. Követendő módszernek az javasolható, hogy év közben csak előlegszámlákat bocsássanak ki, majd az év végéhez kapcsolódóan a tényleges – alapterület arányában felosztott – üzemeltetési közös költségekről egy számlát (amelyet már nem kell korrigálni). Ha ezen az egy - bérlőnként kiállított – számlán az üzemeltetési közös költségekből a bérlőre jutó összegeket tételesen (a fenti első bekezdésben leírt részletezettséggel) feltüntetik (és így a bérlő a számlából tudja, hogy például mennyi áramdíjat térít meg a közös költségből), akkor a szállítók, a szolgáltatók számláiban felszámított áram-, gáz-, vízdíjat az eladott áruk beszerzési értékeként, a felsorolt szolgáltatásokat közvetített […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.