Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott üzemeltetési költségek tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Óvoda üzemeltetése

Kérdés: Nonprofit kft. (közhasznú) óvodát tart fenn. Az óvoda önálló adószámmal rendelkezik, de intézményként nem cégjegyzékben regisztrált szervezet. A kft. bevétele csak az állami támogatásból áll, az óvoda viszont a szülőknek költségtérítést számláz. Az óvoda fenntartási költségeit a kft. viseli, a számlák az ő nevére érkeznek. Mivel a támogatást rögtön átadja az óvodának, ezeket a költségeket úgy finanszírozzák, hogy az óvoda bevételeiből átutal a kft.-nek. Ezeket az óvoda számlájáról a kft.-nek átutalt összegeket hogyan könyveljük helyesen az óvodánál, illetve hogyan a nonprofit kft.-nél? (Úgy gondoljuk, hogy a fenntartó nonprofit kft. nem számlázhatja le a fenntartási költségeket az óvodának.)
Részlet a válaszból: […]költségtérítés és a kapott támogatás könyvvitelen kívül összevethető az óvoda fenntartásával kapcsolatos költségekkel, bár a bevételek is, a költségek is a kft. könyveiben kerülnek elkülönítetten rögzítésre.Amennyiben az óvoda bizonyos, meghatározott önállósággal rendelkezve közvetlenül is teljesíthet kifizetéseket, ezért külön bankszámlája van, akkor is a már leírtak szerint kell eljárni azzal, hogy a kifizetéseit a kft. mint fenntartó nevében teljesítse. (A külön bankszámla vagy pénztárszámla a kft. eszközei közé tartozik!)A kérdező a válasz után a következőket közölte: a nonprofit kft.-nek a normatív támogatást haladéktalanul át kell utalnia az általa fenntartott intézménynek. Ez jogszabályi kötelezettsége. A kérdező azonban a konkrét jogszabályt, annak a hivatkozott előírását nem jelölte meg. (A választ adó nem tud ilyen jogszabályról.)Nyilvánvaló, hogy a normatív támogatást is annak kell megkapnia, amely szervezetet megillet. Az eredeti kérdés szerint a kft. kapja meg a támogatást, és nem az óvoda. Ezért született a kérdés utáni válasz.Feltételezhetően - a kiegészítés alapján - a normatív támogatás az óvodát illeti meg, az óvodának önálló adószáma van, akkor az óvodát számviteli és adózási szempontból is önálló intézménynek kell tekinteni, és az Szt. 6. §-ának (3) bekezdése szerint az óvoda alapítójának kell meghatároznia, hogy az intézmény az Szt. hatálya alatt milyen szervezeti formában működik. Az így meghatározott formára vonatkozó könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettség terheli az óvodát. Ebből következően az óvodánál kell megjelennie az óvoda működésével kapcsolatos minden bevételnek, és minden költségnek, ráfordításnak.Az eredeti kérdéshez visszatérve, a kft.-nek az óvodával kapcsolatos beszerzéseit értékesítésként, az óvodával kapcsolatosan igénybe vett szolgáltatásait közvetített szolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8248

2. találat: Üzemeltetésre átadott intézmény üzemeltetési költségei

Kérdés: Az üzemeltetésre átadott intézmény üzemeltetése során az üzemeltető által igénybe vett szolgáltatások költségei az üzemeltetőnél elszámolhatók-e a közvetített szolgáltatások értékeként? Az intézmény üzemeltetését az üzemeltető végzi. Az üzemeltető az üzemeltetési feladatok ellátásáért, az állandó összegben meghatározott üzemeltetési átalányt havi rendszerességgel számlázza. A megfizetett üzemeltetési átalány az üzemeltető árbevétele. Az üzemeltetési szerződésben rögzítették, hogy az üzemeltető az üzemeltetési feladatok ellátása során felmerült kiadásait az üzemeltető saját költségén köteles megfizetni.
Részlet a válaszból: […]alapján az üzemeltető árbevétele az állandó összegben meghatározott üzemeltetési átalány. Más jogcímen árbevételt az üzemeltető nem tud érvényesíteni, így a közvetített szolgáltatás legfontosabb ismérve, a közvetítés ténye, a továbbszámlázás lehetősége hiányzik.A kérdésben leírtakon túlmenően a megbízó és az üzemeltető között lenni kellene egy olyan - külön - szerződésnek, amely szerint az üzemeltető a saját nevében vásárolt szolgáltatásokat, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan formában a megbízó felé továbbértékesíti (továbbszámlázza). Az így továbbszámlázott szolgáltatások megbízó által elismert és külön megfizetett ellenértéke az üzemeltetőnél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5847
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
Részlet a válaszból: […]közvetítés ténye egyértelműen megállapítható legyen, nyilvánvalóan költségfajtánként. Következtetésünket támasztja alá az is, hogy a bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat. (Az átalányösszeg az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével kerül meghatározásra.) A tényleges költségek ismeretében csak a különbözet kerül rendezésre. (Természetesen a különbözetet nem jóváírással, illetve terheléssel kell rendezni, hanem helyesbítő számlával. A kérdésben leírt gyakorlat nem egyeztethető össze az Áfa-tv., az Szt. előírásaival!) Az üzemeltetési közös költségeknek a bérlőkre történő áthárítása módszereként a kérdésben leírt átalányösszegű számlázást nem tartjuk megfelelőnek, még akkor sem, ha a különbözetet a kibocsátott átalányösszegű számlákhoz külön-külön hozzárendelik. Követendő módszernek az javasolható, hogy év közben csak előlegszámlákat bocsássanak ki, majd az év végéhez kapcsolódóan a tényleges - alapterület arányában felosztott - üzemeltetési közös költségekről egy számlát (amelyet már nem kell korrigálni). Ha ezen az egy - bérlőnként kiállított - számlán az üzemeltetési közös költségekből a bérlőre jutó összegeket tételesen (a fenti első bekezdésben leírt részletezettséggel) feltüntetik (és így a bérlő a számlából tudja, hogy például mennyi áramdíjat térít meg a közös költségből), akkor a szállítók, a szolgáltatók számláiban felszámított áram-, gáz-, vízdíjat az eladott áruk beszerzési értékeként, a felsorolt szolgáltatásokat közvetített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4397