Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások
Kérdés
Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. július 15-én (224. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4644
[…] kötött életbiztosításoknál – a biztosítási időtartam alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított hozzájárulása – mert a szerződés aláírásakor erről lemondott –, akkor a társaság által befizetett ezen biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, azt mindaddig követelésként kell kimutatni, míg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik. Ugyanígy a fizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, ha például a biztosított személy előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezettjelölés jogáról. Ezekben az esetekben mindaddig, amíg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik, a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét a társaságnál a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a társaságnak a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, rész-visszavásárlási joga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja, a szerződőt a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni. A munkavállaló, a személyesen közreműködő tag, vezető tisztségviselő, illetve ezek közeli hozzátartozója (pl. gyerek) után a társaság által fizetett biztosítási díj, ha az a számvitelben – az előbb leírtakra tekintettel – költségként elszámolható, a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, ezért a biztosítási díj összegével nem kell növelni a társaságiadó-alapot. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 6.3. pontja alapján adómentes a kockázati (halál) esetére szóló életbiztosítás, a baleset-biztosítás, a teljes és a végleges munkaképtelenségre szóló betegbiztosítás díja, ha a biztosítási esemény bekövetkezett. A kérdésben szereplő első kettő biztosításnál leírt feltételekből az derül ki, hogy a biztosítási esemény a biztosított halála/balesete, ezért ezen biztosítások az Szja-tv. előbb hivatkozott biztosítási szerződéseibe tartoznak. Így a társaság által fizetett díj – a díjfizetés időpontjában – a biztosítási szerződésben biztosítottként szereplő munkavállalók adómentes jövedelme. A kérdésben szereplő harmadik biztosításhoz kapcsolódó tényállásból nem derül ki, hogy mi a biztosítási esemény. Ha a biztosítási esemény itt is a biztosított halála/balesete, akkor […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. július 15-én (224. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4644
[…] kötött életbiztosításoknál – a biztosítási időtartam alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított hozzájárulása – mert a szerződés aláírásakor erről lemondott –, akkor a társaság által befizetett ezen biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, azt mindaddig követelésként kell kimutatni, míg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik. Ugyanígy a fizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, ha például a biztosított személy előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezettjelölés jogáról. Ezekben az esetekben mindaddig, amíg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik, a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét a társaságnál a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a társaságnak a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, rész-visszavásárlási joga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja, a szerződőt a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni. A munkavállaló, a személyesen közreműködő tag, vezető tisztségviselő, illetve ezek közeli hozzátartozója (pl. gyerek) után a társaság által fizetett biztosítási díj, ha az a számvitelben – az előbb leírtakra tekintettel – költségként elszámolható, a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, ezért a biztosítási díj összegével nem kell növelni a társaságiadó-alapot. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 6.3. pontja alapján adómentes a kockázati (halál) esetére szóló életbiztosítás, a baleset-biztosítás, a teljes és a végleges munkaképtelenségre szóló betegbiztosítás díja, ha a biztosítási esemény bekövetkezett. A kérdésben szereplő első kettő biztosításnál leírt feltételekből az derül ki, hogy a biztosítási esemény a biztosított halála/balesete, ezért ezen biztosítások az Szja-tv. előbb hivatkozott biztosítási szerződéseibe tartoznak. Így a társaság által fizetett díj – a díjfizetés időpontjában – a biztosítási szerződésben biztosítottként szereplő munkavállalók adómentes jövedelme. A kérdésben szereplő harmadik biztosításhoz kapcsolódó tényállásból nem derül ki, hogy mi a biztosítási esemény. Ha a biztosítási esemény itt is a biztosított halála/balesete, akkor […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
