Veszteség kezelése átalakulásnál
Kérdés
A zrt.-ből kiválik 4 kft. A közgyűlés elfogadta a vagyonmérleg-tervezetet, amely tartalmazza azt, hogy a kiváló részvényesek mely eszközállományt viszik ki, illetve mekkora összegű hitelállományt vállalnak hozzá. A tervezetben 40 millió Ft veszteség van beállítva a kért átutalási időpontig. Az átalakulási tervben nincs szó arról, hogyan osztoznak a veszteségen, a kivitt ingatlan és hitel összegét milyen formában módosítja az időszak eredménye. Voltak olyan részvényesek, akik sem a zrt.-ben, sem a kiváló kft.-kben nem akartak tagok lenni. A határozatban elfogadták, hogy őket névértéken fizetik ki. A végleges vagyonmérlegben kimutatott egy részvényre jutó érték kevesebb lesz, mint a tervezetben volt. Az elszámolást kérők, illetve kiválók kötelesek elfogadni a végleges vagyonmérleg értékei alapján, hogy kevesebb összeg kerül kifizetésre, hogy az adott ingatlanhoz több hitelt kell átvállalniuk? Megegyezés alapján mehet-e a tényleges eszköz és kötelezettség kivitel a terv számai alapján, vagy kötelező a kiválóknak tudomásul venni azt, hogy a végleges adatok alapján a megállapodás szerinti eszközhöz nagyobb kötelezettséget kell kivinniük?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. október 7-én (229. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4738
[…] előbbiek alapján a vagyonmérleg-tervezetben csak a könyv szerinti veszteség vehető figyelembe. A vagyonmérleg-tervezet mérlegfordulónapja és az átalakulás napja közötti időszakban bekövetkező vagyonvesztésre az átalakulással létrejövő gazdasági társaságok (a 4 kft. és a zrt.) vagyonmérleg-tervezetében, a saját tőkén belül a lekötött tartalékban kell fedezetet képezni. [Szt. 140. §-ának (5) bekezdése.] Ha ezt tették volna, akkor most nem okozna gondot, hogyan osztozzanak a veszteségen. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (a 4 kft.) vagyonmérleg-tervezetére vonatkozó előírásokat az Szt. 139-140. §-ai tartalmazzák. Az átalakuló zrt. vagyonmérleg-tervezetében lévő értékadatokat meg kell bontani a kiválással létrejövő (a 4 kft. és a zrt.), valamint a változatlan formában továbbműködő zrt. vagyonmérleg-tervezetére. Az eszközök, a kötelezettségek és ezek különbözeteként a saját tőke megbontása előtt dönteni kell arról, hogy a kilépő részvényesekkel a zrt. vagy valamelyik társaság (kft.) fog elszámolni, és az elszámolás milyen formában történik. [Itt jegyezzük meg, hogy a kilépő részvényest a részvényére jutó saját tőke illeti meg a Gt. és az Szt. előírásai szerint. Nincsen azonban akadálya annak sem, hogy a zrt. a kilépni szándékozó részvényesektől a részvényeiket visszavásárolja, megállapodás szerinti áron. Ez utóbbi nyilvánvalóan előnyösebb, mert a visszavásárlási árat a később bekövetkező esetleges vagyonvesztés már nem befolyásolja!] Fontos követelmény, hogy az átalakulással létrejövő 4 kft. és az átalakulás utáni zrt. vagyonmérleg-tervezetében a saját tőke negatív tőkeelemet nem tartalmazhat, azaz az eredménytartalék nem lehet negatív előjelű. A kilépő részvényesekkel való elszámolás adatait a vagyonmérleg-tervezetek "különbözetek" oszlopa kell, hogy tartalmazza. A részvényeseket megillető összeget (bármilyen módon is határozták meg azt) a kötelezettségek között kell teljes összegében kimutatni, függetlenül attól, hogy azt egy összegben vagy részletekben több év alatt fizetik ki. Az természetes, hogy a végleges vagyonmérlegekbe bekerülő eszközök, kötelezettségek és ezek különbözeteként a saját tőke eltér a vagyonmérleg-tervezetekben lévőktől. Nyilvánvaló, hogy a végleges vagyonmérlegeket is valós adatokat tartalmazó vagyonleltár […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. október 7-én (229. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4738
[…] előbbiek alapján a vagyonmérleg-tervezetben csak a könyv szerinti veszteség vehető figyelembe. A vagyonmérleg-tervezet mérlegfordulónapja és az átalakulás napja közötti időszakban bekövetkező vagyonvesztésre az átalakulással létrejövő gazdasági társaságok (a 4 kft. és a zrt.) vagyonmérleg-tervezetében, a saját tőkén belül a lekötött tartalékban kell fedezetet képezni. [Szt. 140. §-ának (5) bekezdése.] Ha ezt tették volna, akkor most nem okozna gondot, hogyan osztozzanak a veszteségen. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (a 4 kft.) vagyonmérleg-tervezetére vonatkozó előírásokat az Szt. 139-140. §-ai tartalmazzák. Az átalakuló zrt. vagyonmérleg-tervezetében lévő értékadatokat meg kell bontani a kiválással létrejövő (a 4 kft. és a zrt.), valamint a változatlan formában továbbműködő zrt. vagyonmérleg-tervezetére. Az eszközök, a kötelezettségek és ezek különbözeteként a saját tőke megbontása előtt dönteni kell arról, hogy a kilépő részvényesekkel a zrt. vagy valamelyik társaság (kft.) fog elszámolni, és az elszámolás milyen formában történik. [Itt jegyezzük meg, hogy a kilépő részvényest a részvényére jutó saját tőke illeti meg a Gt. és az Szt. előírásai szerint. Nincsen azonban akadálya annak sem, hogy a zrt. a kilépni szándékozó részvényesektől a részvényeiket visszavásárolja, megállapodás szerinti áron. Ez utóbbi nyilvánvalóan előnyösebb, mert a visszavásárlási árat a később bekövetkező esetleges vagyonvesztés már nem befolyásolja!] Fontos követelmény, hogy az átalakulással létrejövő 4 kft. és az átalakulás utáni zrt. vagyonmérleg-tervezetében a saját tőke negatív tőkeelemet nem tartalmazhat, azaz az eredménytartalék nem lehet negatív előjelű. A kilépő részvényesekkel való elszámolás adatait a vagyonmérleg-tervezetek "különbözetek" oszlopa kell, hogy tartalmazza. A részvényeseket megillető összeget (bármilyen módon is határozták meg azt) a kötelezettségek között kell teljes összegében kimutatni, függetlenül attól, hogy azt egy összegben vagy részletekben több év alatt fizetik ki. Az természetes, hogy a végleges vagyonmérlegekbe bekerülő eszközök, kötelezettségek és ezek különbözeteként a saját tőke eltér a vagyonmérleg-tervezetekben lévőktől. Nyilvánvaló, hogy a végleges vagyonmérlegeket is valós adatokat tartalmazó vagyonleltár […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
