909 talált cikk a veszteség kifejezésre

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető közhasznú egyesület vállalkozási tevékenységet végez, cél szerinti tevékenysége hátrányos helyzetű gyerekek támogatása és segítése, valamint nyári programok szervezése ezen gyermekeknek. Pályázat keretében vissza nem térítendő támogatást kapott cserediáktábor szervezésére. Az ellátással (étel, ital), szállással, belépőjegyekkel kb. 5 millió forint értékben felmerült költségek számviteli elszámolása hogyan történjen? Személyi jellegű ráfordítás az 52. számlaosztályban, mivel adómentes juttatás magánszemélynek? Vagy egyéb ráfordítás?

Kérdés: A társaság eladási céllal 2025. 03. 18-án 32.245 db befektetési jegyet vásárolt 1,1677 euró/db áron. 397,95 forintos MNB-árfolyamon vettük nyilvántartásba a 374. főkönyvi számlán. 2025. 12. 31-én átértékelésre került az euróösszeg 385,40 forint árfolyammal számolva. Így a nyilvántartás szerinti értéke 14.511.268 forint lett. 2026. 03. 10-én eladott 5920 darabot 1,1826 euró/db áron, amelyet a FIFO szerint MNB-árfolyamon vezettünk ki forintban: 2.694.401 forintért [384,86×7000,99 euró]. Kérem, hogy főkönyvi számlákon mutassák be a kivezetést! Külön kezelendő a darabár szerinti különbözet és az árfolyamok miatti különbözet? Hogyan ellenőrizhetem vissza magamat, hogy helyesen került-e kivezetésre az összeg?

Kérdés: Magyar kft. forintban kölcsönt adott a vele kapcsolt viszonyban lévő magyar kft.-nek, banki utalás útján, könyvvezetésük forintban történik. A kölcsönvevő euróban szeretné részben vagy egészében visszafizetni a kölcsönt, amelyet a kölcsönadó elfogadna. Az erről szóló megállapodásban milyen árfolyamon rendelkezhetnek a felek? Kötelező-e a törlesztés napján az MNB-középárfolyam alkalmazása, amit egyébként alkalmaznak a felek devizás elszámolásoknál, vagy megállapodhatnak a kölcsönadó bankja szerinti, pl. eladási devizaárfolyamban, mintha devizát vásárolt volna a cég, tekintettel arra is, hogy a törlesztés teljesítése euróbankszámlák között történne? A transzferárat vizsgálják a felek. Milyen árfolyammal kell elszámolni a kölcsön csökkenését a feleknél?

Kérdés: Egy könyvkiadó szeretné bevezetni az igény szerinti nyomtatás, a Print on Demand (POD) modellt. A POD nyomtatás lényege, hogy egy adott könyv nem kerül kinyomtatásra a teljes tervezett példányszámban, hanem csak fokozatosan, ciklusokban, igény szerint (pl. 1000 példány helyett 50-100 példányonként).
POD-modell esetében az önköltség részét képező előállítási költségek egy része (szerzői, fordítói, lektori díj, grafikai munkák, szerkesztés, tördelés, borítótervezés stb.) egyszer, előre felmerül. Míg a nyomdaköltség csak szakaszosan, több tételben, első nyomtatáskor és az egyes utánnyomásokkor jelentkezik. Az egyszeri, előre jelentkező költségek nem kizárólag az első POD-nyomtatás érdekében merülnek fel, hanem a teljes könyvkiadási projekt érdekében. Így, ha az egyszeri, előre jelentkező költségek csak az első nyomtatott példányszámra kerülnének ráosztásra, akkor irreálisan magas, akár az eladási ár többszörösét kitevő önköltség adódna.
Helyes-e ebben az esetben a könyvek önköltségének oly módon történő meghatározása, hogy az egyszeri, előre jelentkező költségek a várható, tervezett teljes eladási példányszámra kerülnek megosztásra, és minden POD gyártáskor/nyomtatáskor ennek arányos része kerül késztermékként készletre vételre az aktuális POD-nyomdaköltséggel együtt? A későbbi gyártásokra az első POD-nyomtatásra, példányszámra rá nem osztott, fennmaradó egyszeri, előre felmerülő költségek összege „tartalékolható”-e, és nyilvántartható-e a készletek között, mint befejezetlen termelés? Ebben az esetben érvényesülne az összemérés és a valós összkép alapelve, az adott időszakban nyomtatott könyvekkel arányosan kerülne az egyszeri költség is késztermékként elszámolásra.
Természetesen a POD-modell esetében alkalmazandó költségfelosztási módszert a kiadó önköltségszámítási szabályzatában rögzíti. A tényleges értékesítési tapasztalatok alapján szükség esetén a tervezett teljes eladási példányszámot felülvizsgálják, ha az értékesített mennyiség elmarad a tervezettől, akkor a még fel nem osztott egyszeri előállítási költség veszteségként elszámolásra kerül.

Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnál és a társaság tulajdonosánál, ha az ázsiós tőkeemelésről 2025. 12. 18-án döntöttek, a változás időpontja 2025. 12. 19-én volt, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2026. 01. 15-e? A tőkeemelés összegének átutalása 2025. 12. 18-án megtörtént. A jegyzett tőke emelése 1 M Ft, az ázsió összege 300 M Ft. A változás napjaival előírható a jegyzett tőke és az ázsió? Az ázsió egy részét az anyavállalat devizában utalta, amelynek összege több, mint a határozatban szereplő forintösszeg. A különbözet miként kezelendő?

Kérdés: Cégünk anyagot vásárolt, amelyet raklapon kaptunk. A raklapok visszaválthatók, de alacsonyabb áron veszik vissza. Milyen áron vegyük készletre a raklapokat? Az 5500 Ft/db visszaváltási áron, vagy a számlázott 6000 Ft/db áron? A különbözetet mikor és hogyan számoljuk el?

Kérdés: Adott egy kft., amelynek a saját tőkéje 2025. év végén az alábbi (a 2026. évi működésének időszakos I. félévi eredménye: + 5 M Ft): Jegyzett tőke összege 5 M Ft, Eredménytartalék –100 M Ft, Adózott eredmény –10 M Ft, Értékelési tartalék (értékhelyesbítés) 300 M Ft, Lekötött tartalék (pótbefizetésből) 10 M Ft. A kft.-nek egy tulajdonosa van (de egyébként az alapítói okirata is lehetőséget biztosít a pótbefizetésre). Figyelembe véve a Kúria Gfv. 30.182/2023/9-es számú döntését és a BH2024. 86-os számú felülvizsgálatát, van lehetősége a tulajdonosnak pótbefizetést eszközölni a kft. esetében? Vagy számításba kell venni az értékelési tartalék összegét is? (A pótbefizetés teljesítése a korábbi években adott tagi kölcsön átminősítésével történne, nem pénzbeli szolgáltatás útján.) A kft. egyébként a tagi kölcsön visszafizetésére nem lenne képes, arra vonatkozóan pénzügyi fedezettel nem rendelkezik.

Kérdés: Ügyfélkörömben felmerült az alábbi, kisvállalati adót érintő értelmezési Az érintett társaság a kisvállalati adó (kiva) alanya, és rendelkezik a kivaalanyiságot megelőző időszakból, a társasági adó hatálya alatt keletkezett elhatárolt veszteséggel. Ismereteim szerint a kiva szabályozásában az új beruházások ösztönzése kiemelt szerepet kap, amely alapján az adóalap csökkenthető a korábbi évek elhatárolt veszteségével az új beruházások értékének erejéig. A vonatkozó rendelkezések értelmében az új beruházások adóévben kifizetett összege csökkenti a kiva adóalapját. A gyakorlatban ugyanakkor előfordul, hogy a társaság a beruházást – például gépjárműbeszerzést – nem saját forrásból, hanem hitel igénybevételével finanszírozza. Fentiekre tekintettel kérem állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy hitelből finanszírozott beruházás esetén – figyelemmel arra, hogy a beruházás ellenértéke nem saját forrásból kerül kiegyenlítésre – alkalmazható-e a kivaadóalap csökkentése az elhatárolt veszteség terhére.

Kérdés: Kettő darab tárgyi eszközt értékesítettünk, az egyik nyereséges, a másik veszteséges, összességében nyereség volt. A nyereséges és veszteséges értékesítést külön-külön kell könyvelni a 8611., illetve a 9611. főkönyvi számlákra a technikai számlával szemben, vagy az egyenleget kell a 9611. főkönyvi számlára? A 2529-A-02-01 bevallás B) tábla b) oszlopának miért a ráfordításként elszámolt terven felüli értékcsökkenés a neve, amikor az a 8611., illetve 9611. számlára könyvelendő?

Kérdés: Társaságunk az idegen pénznemben kiállított számlákat a számviteli politika alapján választott árfolyamon átszámítva könyveli, forintban. A levonható áfa tekintetében pedig a bizonylaton megjelenő forintösszeg kerül könyvelésre. Ezáltal az áfabevallásban az adóösszegek a partner adatszolgáltatásával egyező összegben, míg az adóalapok eltérően kerülnek bele a belföldi összesítő jelentésekbe. Hogyan oldható fel az az ellentmondás, hogy egyszerre feleljünk meg a számviteli törvény és az Áfa-tv. rendelkezéseinek?