Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés
A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján a cég megtéríti a munkavállaló helyközi bérletének 86%-át oly módon, hogy a munkavállaló vásárolja meg a bérletet a cég nevére szóló számlával. A kifizetés a tárgyhónapot követően történik: a dolgozó átadja a számlát, a bérletet és a 7. §-ban foglalt nyilatkozatot. A kiadási pénztárbizonylaton a bérlet 100%-a szerepel, a 14%-os értékről bevételi pénztárbizonylat készül, és készpénzes számla a dolgozó nevére vonatkozóan. A cég a bérlet után felszámított áfát visszaigényli, illetve a dolgozó felé számlázott összeg áfáját megfizeti. Helyesen jár el a cég? Ha a dolgozó chipkártyás bérlettel rendelkezik, nem tudja leadni a bérletet, ebben az esetben nem fizethető részére a munkába járással kapcsolatban költségtérítés?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. február 10-én (237. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4900
[…] közvetített szolgáltatás ellenértékét árbevételként kell kimutatni. Az elszámolás időszaka az a hónap, amelyre az utazási bérlet szól, mind a költség-ráfordítás, mind az árbevétel elszámolásánál. A válaszadónak nincsen arra vonatkozóan információja, hogy Magyarországon használnak-e már chipkártyás vasúti, illetve közúti közlekedési bérletet. Nyilvánvalóan a chipkártyás bérlet használata mellett is fizethető a munkába járással kapcsolatosan költségtérítés, ha az a számviteli előírásoknak megfelelő módon dokumentált. A chipkártyás bérlet jogszerű használatának bizonylatolásától nem lehet eltekinteni (ténylegesen azt a cég munkavállalója használta). Véleményünk szerint a chipkártyás bérlet használatának előfeltételeként a munkáltatónak a közlekedési társasággal – ilyen címen - szerződést, megállapodást kell kötnie. A szerződésben a szerződő felek adatain túlmenően rögzíteni kell az adott munkavállaló személyes adatait, biztosítani azt, hogy a chipkártyás bérletet csak az adott munkavállaló használja, ennek a garanciáit, továbbá a használt útvonalat, […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*