Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. június 2-án (245. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5047

[…] alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódva az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Ez esetben a kérdező társaságot számlakibocsátási kötelezettség is terheli az Áfa-tv. 159. §-a alapján az áfafizetési kötelezettség dokumentálására. Természetesen, ha a promóciós célra felhasznált termék megfelel az Áfa-tv. szerinti árumintával, kis értékű ajándékkal szembeni követelményeknek, akkor számlázni nem kell, de az átvételt el kell ismertetni (az átadást-átvételt az átvevővel igazoltatni kell), akár ismert, akár nem ismert a termék átvevője. Az átvétel elismertetése – az átvevő adatainak feltüntetésével – átvételi jegyzékben is történhet. Személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás Az Szja-tv. szempontjából a magánszemély részére, promóciós célból adott termék lehet: – áruminta, – üzleti ajándék, – csekély értékű ajándék, de – az egyes meghatározott juttatások közé tartozó is. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja szerint adómentes nem pénzben kapott juttatás a kifizető által üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál vagy értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas (lényegében azonos az Áfa-tv. szerinti értelmezéssel). Az Szja-tv. 3. §-ának 27. pontja szerint üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék. Az üzleti ajándékot személyi jövedelemadó nem terheli, ha azt a kifizető társaságiadó-alapot növelő tételként köteles figyelembe venni. A minimálbér 25 százalékát meghaladó piaci értékű (áfát is magában foglaló) ajándék azonban nem minősül üzleti ajándéknak. Ha nem minősül üzleti ajándéknak, akkor az a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme, és így egyrészt a szuperbruttósított összege után személyi jövedelemadót, másrészt a jövedelemként meghatározott összege után 27 százalék egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell a magánszemélynek. Az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül a legfeljebb évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha – többek között – a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme. Csekély értékű ajándék lehet tehát a promóciós célra felhasznált termék is, ha olyan magánszemélynek adják, aki a társaságtól más jövedelmet nem szerzett, és akinek az azonosító adatait az előírt módon nyilvántartásba vették. A csekély értékű ajándék – áfát is magában foglaló – piaci értékének 1,19-szerese minősül adóalapnak, amely adóalap 16 százaléka a személyi jövedelemadó, 27 százaléka az egészségügyi hozzájárulás. Egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető reklámcélú vagy egyéb ajándék, amelynek az egyedi értéke a minimálbér 1 százalékát nem haladja meg, és amelynek elfogadása esetén a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek. Ez esetben az adó- és hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az előző bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani. Társasági adó A magánszemély részére adott üzleti ajándék személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt összege nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, ideértve az üzleti […]