Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. augusztus 4-én (248. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5108

[…] megválasztására, illetve visszahívására, vagy b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az előzőek szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A többségi befolyás meghatározásakor a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A tulajdonosi viszonyokat figyelembe véve (feltéve hogy a szavazati jog a részesedés mértékével egyezik meg) kapcsolt vállalkozási viszony a Tao-tv. alapján a táblázatban felsoroltak közül (feltéve hogy a kérdező kft., valamint a külső cégek az önkormányzattól és a felsorolt cégektől is független vállalkozások, továbbá hogy meghatározó befolyással egyetlen felsorolt társaság sem rendelkezik) – az önkormányzat és az M Kft., a V Zrt., az Sz. Kft., a VT Kft., a VN Kft. és az L Kft. között, valamint – az M Kft., a V Zrt., az Sz Kft., a VT Kft., a VN Kft., az L Kft. között, továbbá – a K Kft. és a külső kft. tagja, – az F Kft. és a kérdező társaság tagja, – az MÉ Kft. és a kérdező társaság tagja, – esetleg a C Zrt. és valamelyik külső tagja (ha van többségi befolyása) között áll fenn. Ennek alapján transzferár-nyilvántartással például a 2011. adóév vonatkozásában, ezen cégek közül azoknak kell rendelkezni majd a társaságiadó-bevallás esedékességekor, amelyik kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik céggel, illetve ha az önkormányzat a kapcsolt fél, akkor az önkormányzattal szerződést vagy megállapodást kötött szolgáltatás vagy termékbeszerzés célból, és a szerződés, megállapodás alapján az adóévben (2011-ben) teljesítés is történt. Ilyenkor ha mind a két szerződő fél társaságiadó-alany, akkor mind a két félnek el kell készíteni a nyilvántartást, ha az egyik fél az önkormányzat, akkor csak a társasági adó alanyának kell a nyilvántartást elkészíteni. Nem kell azonban a nyilvántartást elkészíteni annak a nonprofit gazdasági társaság szerződő félnek, amely közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkezik az adóév utolsó napján. Ha tehát a felsorolt nonprofit gazdasági társaságok mindegyike rendelkezik közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú besorolással, akkor a felsorolt cégek közül a V Zrt.-nek, a K Kft.-nek, az F Kft.-nek, a VN Kft.-nek, az MÉ Kft.-nek, esetleg a C Zrt.-nek és társaságiadó-alany tagjuknak kell nyilvántartást készítenie, feltéve hogy a felsoroltak valamelyikével kötött szerződés, megállapodás alapján teljesítés történt az adóévben. Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést – az alábbiak kivételével – az Szt. értelmében vállalkozónak minősülő személy [Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja] köteles készíteni, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. A felsoroltak közül – anyavállalatnak minősül az Szt. 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjának a) pontja alapján [a b) és d) pontban vázoltakról nincs információ] a K Kft. külső kft.-tagja, az F Kft. és a kérdező társaság tagja, az MÉ Kft. és a kérdező társaság tagja, feltéve hogy a szavazati jog a részesedés mértékével egyezik meg. Anyavállalatnak minősülhet a C Zrt. külső cégei közül az, amely 50% feletti szavazati joggal rendelkezik egyedül vagy […]