Konzorcium keretében megvalósuló beruházáshoz önerő biztosítása
Kérdés
Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. szeptember 8-án (250. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5133
[…] az "Anyavállalat"-tal szembeni kötelezettségként kell kimutatni a pénzmozgással egyidejűleg. A konzorciumi szerződéshez kapcsolódó támogatást a "Társaság"-nál kell a pénzmozgással egyidejűleg a rendkívüli bevételekkel szemben elszámolni, majd a rendkívüli bevételt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. A konzorciumi szerződés keretében megvalósuló beruházás valamennyi tételét, ráfordítását a "Társaság"-nál kell folyamatosan a beruházási számlán könyvelni. Amikor a beruházás tárgyi eszközei rendeltetésszerűen használatba vehetők, akkor a "Társaság"-nak a konzorciumi szerződés szerint – az "Anyavállalat"-ot megillető tárgyi eszközöket az "Anyavállalat" felé számláznia kell piaci értéken (az áfa felszámításával), és az eladási árat egyéb bevételként kell elszámolnia, az értékesített tárgyi eszközök bekerülési értékét pedig egyéb ráfordításként kell kimutatnia, a rá jutó halasztott bevétel időbeli elhatárolását pedig meg kell szüntetnie; – az önkormányzatot megillető tárgyi eszközöket az önkormányzat felé számláznia kell piaci értéken (az áfa felszámításával), és az eladási árat egyéb bevételként kell elszámolnia, az értékesített tárgyi eszközök bekerülési értékét egyéb ráfordításként kell kimutatnia, a rá jutó halasztott bevétel időbeli elhatárolását pedig meg kell szüntetnie; – a "Társaság" tárgyi eszközeit pedig az általános előírások szerint kell aktiválnia a "Társaság"-nak. A "Társaság"-nál az "Anyavállalat"-ot terhelő önerő biztosítása miatt az "Anyavállalat"-tal szembeni kötelezettséget az "Anyavállalat"-tal szembeni – az értékesítés miatt kimutatott – követelést csökkentő tételként kell elszámolni, míg a "Társaság", illetve az önkormányzat részére biztosított önerőnek megfelelő összeget az "Anyavállalat"-tal szembeni kötelezettségként kell kimutatni annak a rendezéséig. A támogatásnak megfelelő összeget – a támogató egyetértésével – a következők szerint kell a "Társaság"-tól az "Anyavállalat"-hoz, illetve az önkormányzathoz "átvinni". A "Társaság" – az "Anyavállalat" eszközeihez kapott támogatásnak megfelelő összegű – az értékesítéshez kapcsolódó – követelését elengedi, rendkívüli ráfordításként elszámolja, a halasztott bevételként – ilyen címen - kimutatott összeget pedig megszünteti, rendkívüli bevételként számolja el (az "Anyavállalat" a tárgyi eszközök számlázott összege miatti kötelezettséget a rendkívüli bevételekkel szemben csökkenti az elengedett összeggel); – az önkormányzat eszközeihez kapott támogatásnak megfelelő összegű – az értékesítéshez kapcsolódó – követelését elengedi, rendkívüli ráfordításként elszámolja, a halasztott bevételként – ilyen címen – kimutatott összeget pedig a rendkívüli bevételekkel szemben megszünteti; ezen tételeknek […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. szeptember 8-án (250. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5133
[…] az "Anyavállalat"-tal szembeni kötelezettségként kell kimutatni a pénzmozgással egyidejűleg. A konzorciumi szerződéshez kapcsolódó támogatást a "Társaság"-nál kell a pénzmozgással egyidejűleg a rendkívüli bevételekkel szemben elszámolni, majd a rendkívüli bevételt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. A konzorciumi szerződés keretében megvalósuló beruházás valamennyi tételét, ráfordítását a "Társaság"-nál kell folyamatosan a beruházási számlán könyvelni. Amikor a beruházás tárgyi eszközei rendeltetésszerűen használatba vehetők, akkor a "Társaság"-nak a konzorciumi szerződés szerint – az "Anyavállalat"-ot megillető tárgyi eszközöket az "Anyavállalat" felé számláznia kell piaci értéken (az áfa felszámításával), és az eladási árat egyéb bevételként kell elszámolnia, az értékesített tárgyi eszközök bekerülési értékét pedig egyéb ráfordításként kell kimutatnia, a rá jutó halasztott bevétel időbeli elhatárolását pedig meg kell szüntetnie; – az önkormányzatot megillető tárgyi eszközöket az önkormányzat felé számláznia kell piaci értéken (az áfa felszámításával), és az eladási árat egyéb bevételként kell elszámolnia, az értékesített tárgyi eszközök bekerülési értékét egyéb ráfordításként kell kimutatnia, a rá jutó halasztott bevétel időbeli elhatárolását pedig meg kell szüntetnie; – a "Társaság" tárgyi eszközeit pedig az általános előírások szerint kell aktiválnia a "Társaság"-nak. A "Társaság"-nál az "Anyavállalat"-ot terhelő önerő biztosítása miatt az "Anyavállalat"-tal szembeni kötelezettséget az "Anyavállalat"-tal szembeni – az értékesítés miatt kimutatott – követelést csökkentő tételként kell elszámolni, míg a "Társaság", illetve az önkormányzat részére biztosított önerőnek megfelelő összeget az "Anyavállalat"-tal szembeni kötelezettségként kell kimutatni annak a rendezéséig. A támogatásnak megfelelő összeget – a támogató egyetértésével – a következők szerint kell a "Társaság"-tól az "Anyavállalat"-hoz, illetve az önkormányzathoz "átvinni". A "Társaság" – az "Anyavállalat" eszközeihez kapott támogatásnak megfelelő összegű – az értékesítéshez kapcsolódó – követelését elengedi, rendkívüli ráfordításként elszámolja, a halasztott bevételként – ilyen címen - kimutatott összeget pedig megszünteti, rendkívüli bevételként számolja el (az "Anyavállalat" a tárgyi eszközök számlázott összege miatti kötelezettséget a rendkívüli bevételekkel szemben csökkenti az elengedett összeggel); – az önkormányzat eszközeihez kapott támogatásnak megfelelő összegű – az értékesítéshez kapcsolódó – követelését elengedi, rendkívüli ráfordításként elszámolja, a halasztott bevételként – ilyen címen – kimutatott összeget pedig a rendkívüli bevételekkel szemben megszünteti; ezen tételeknek […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
