Korábban jóváhagyott osztalék elengedése
Kérdés
A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. november 3-án (254. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5194
[…] magánszemély tagok 2011. évben elengedik a 2004. évben jóváhagyott osztalékfizetés miatti követelésüket, akkor azt a bt.-nél a rendkívüli bevételek között elengedett kötelezettségként kell elszámolni (T 4792 – K 9893). Az elengedett kötelezettség miatt elszámolt rendkívüli bevétel az adózás előtti eredmény része (növeli azt), és – pozitív adózás előtti eredmény esetén – annak összegével 2010. január 1-jétől a társasági adó alapját csökkenteni nem lehet, ezért az elengedett osztalék után is – pozitív adóalap esetén – társasági adót kell fizetni. A magánszemély tulajdonosoknak az osztalékról való lemondása – mint követelés elengedése – ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséggel jár, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság (jelen esetben a bt.) köteles. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az ajándékozási illeték tárgya vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Így az elhatározott osztalék miatti követelésnek a magánszemélyek részéről történő elengedése is ingyenes vagyonszerzést eredményez, amely a társaság számára illetékfizetési kötelezettséggel jár. Hangsúlyozni kell, hogy az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az osztalékfizetést magánszemély engedte el. Amennyiben a kültag gazdálkodó szervezet, az általa elengedett osztalék a társaságnál 2009. július 9-től – az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján – mentes az ajándékozási illeték alól. Az osztalék miatti kötelezettség elengedésének elszámolása, adózása, illetékfizetése nem változik akkor sem, ha a betéti társaságot végelszámolják. A végelszámolás során a végelszámoló feladata a társaság meglévő eszközeinek értékesítése, és az abból befolyó pénzeszközökkel a kötelezettségek (beleértve az osztalék miatti kötelezettséget is) kiegyenlítése. Amennyiben az eszközöket értékesíteni nem lehet, a végelszámolás befejezésekor […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. november 3-án (254. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5194
[…] magánszemély tagok 2011. évben elengedik a 2004. évben jóváhagyott osztalékfizetés miatti követelésüket, akkor azt a bt.-nél a rendkívüli bevételek között elengedett kötelezettségként kell elszámolni (T 4792 – K 9893). Az elengedett kötelezettség miatt elszámolt rendkívüli bevétel az adózás előtti eredmény része (növeli azt), és – pozitív adózás előtti eredmény esetén – annak összegével 2010. január 1-jétől a társasági adó alapját csökkenteni nem lehet, ezért az elengedett osztalék után is – pozitív adóalap esetén – társasági adót kell fizetni. A magánszemély tulajdonosoknak az osztalékról való lemondása – mint követelés elengedése – ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséggel jár, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság (jelen esetben a bt.) köteles. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az ajándékozási illeték tárgya vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Így az elhatározott osztalék miatti követelésnek a magánszemélyek részéről történő elengedése is ingyenes vagyonszerzést eredményez, amely a társaság számára illetékfizetési kötelezettséggel jár. Hangsúlyozni kell, hogy az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az osztalékfizetést magánszemély engedte el. Amennyiben a kültag gazdálkodó szervezet, az általa elengedett osztalék a társaságnál 2009. július 9-től – az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján – mentes az ajándékozási illeték alól. Az osztalék miatti kötelezettség elengedésének elszámolása, adózása, illetékfizetése nem változik akkor sem, ha a betéti társaságot végelszámolják. A végelszámolás során a végelszámoló feladata a társaság meglévő eszközeinek értékesítése, és az abból befolyó pénzeszközökkel a kötelezettségek (beleértve az osztalék miatti kötelezettséget is) kiegyenlítése. Amennyiben az eszközöket értékesíteni nem lehet, a végelszámolás befejezésekor […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
