Termőföld-bérbeadás
Kérdés
Magánszemély tulajdonában van egy külterületen lévő lakóház, udvar és gazdasági épület. A külterületi ingatlanon – udvar, gazdasági épület, lakóház mellé – egy kft. (amelyben a magánszemély 50%-ban tulajdonos) épített egy gazdasági építményt (műhelyt). A tulajdoni lapon szerepel egy bejegyző határozat, miszerint a terület természetvédelmi rendeltetésű. A magánszemély bérbe kívánja adni a külterületet, amire az épület kerül. A magánszemélynek – mivel adószámot szeretne kérni – milyen tevékenységeket kell felvenni, hogy bérbe tudja adni a külterületet? A NAV-hoz kell bejelentkeznie vagy a helyi önkormányzathoz? A műhely rezsiszámlái a magánszemély nevére szólnak, nem lesznek külön almérők. A magánszemély hogyan tudja a rezsit kiszámlázni a cégnek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. november 17-én (255. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5233
[…] szakmakódok közül a 682002 (Gazdasági építmény bérbeadása) vagy a 682008 (Saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése m.n.s.) lehet megfelelő, a tevékenység jellegétől függően. A fenti adatlapon nyilatkozik a magánszemély az áfa státuszáról is, azaz arról, hogy az általános szabályok szerint adózik (ez esetben a bérbeadás adómentes), vagy a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadását adókötelessé teszi. A választásnak az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi költségek továbbszámlázása szempontjából is jelentősége van. Itt azt kell figyelembe venni, hogy az adó alapjába beletartoznak azok a felmerült járulékos költségek is, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, a szolgáltatás igénybe vevőjére. Amennyiben a bérbeadáshoz kapcsolódóan számláznak tovább közüzemi költséget, akkor az minden esetben járulékos költség, és mint ilyen, osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbeadás áfarendszerbeli megítélését. Ez a szabály független attól, hogy a közüzemi költségek összegét elkülönített mérőóra segítségével, vagy pedig vetítési alappal (pl. négyzetméter-arányosan) határozták meg [általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja]. Személyi jövedelemadó szempontjából a bérleti díjak adózására az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai lesznek irányadók, de nem szabad elfeledkezni a bérbeadásból származó, egymillió forintot meghaladó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulásról sem. A kérdés kapcsán azonban még egy körülményre fel kell hívnunk a figyelmet. A leírtak arra engednek következtetni, hogy a kft. által épített műhely tulajdonosa a magánszemély lett. Ha ez nem […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. november 17-én (255. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5233
[…] szakmakódok közül a 682002 (Gazdasági építmény bérbeadása) vagy a 682008 (Saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése m.n.s.) lehet megfelelő, a tevékenység jellegétől függően. A fenti adatlapon nyilatkozik a magánszemély az áfa státuszáról is, azaz arról, hogy az általános szabályok szerint adózik (ez esetben a bérbeadás adómentes), vagy a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadását adókötelessé teszi. A választásnak az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi költségek továbbszámlázása szempontjából is jelentősége van. Itt azt kell figyelembe venni, hogy az adó alapjába beletartoznak azok a felmerült járulékos költségek is, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, a szolgáltatás igénybe vevőjére. Amennyiben a bérbeadáshoz kapcsolódóan számláznak tovább közüzemi költséget, akkor az minden esetben járulékos költség, és mint ilyen, osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbeadás áfarendszerbeli megítélését. Ez a szabály független attól, hogy a közüzemi költségek összegét elkülönített mérőóra segítségével, vagy pedig vetítési alappal (pl. négyzetméter-arányosan) határozták meg [általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja]. Személyi jövedelemadó szempontjából a bérleti díjak adózására az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai lesznek irányadók, de nem szabad elfeledkezni a bérbeadásból származó, egymillió forintot meghaladó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulásról sem. A kérdés kapcsán azonban még egy körülményre fel kell hívnunk a figyelmet. A leírtak arra engednek következtetni, hogy a kft. által épített műhely tulajdonosa a magánszemély lett. Ha ez nem […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
