Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból
Kérdés
A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az előleg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. december 15-én (257. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5255
[…] adóval, az ehóval csökkentett összeg, ezt a csökkentett összeget lehet a jegyzett tőke emelésére fordítani. (Csak a magánszemély adózott pénzéből lehet tőkét emelni!) Így van ez akkor is, ha a legfőbb szerv az osztalékkifizetés helyett az eredménytartalékba helyezett adózott eredményt fordítja a jegyzett tőke emelésére. Eltérés abban van, hogy a magánszemélyt terhelő szja-t és ehót nem a tőke emelésekor, hanem a tőke kivonásakor kell megfizetni. Az osztalékfizetés tulajdonosok részéről történő elengedésének a jogossága is vitatható, de általában az adóhatóság részéről sem kifogásolt. A jóváhagyott osztalék elengedése azonban egyrészt növeli a társasági adó alapját, másrészt ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséggel jár. (Részletesen a Számviteli Levelek 254. számában az 5194. kérdésre adott válaszban!) Itt jegyezzük meg, a jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedésének társasági adózásával kapcsolatosan 2011. 09. 15-én megjelent egy tájékoztató az APEH honlapján. A tájékoztató a Tao-tv. 1. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással utal arra, ha a Tao-tv. ugyanazon a ténybeli alapon, többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. Bár a jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. december 15-én (257. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5255
[…] adóval, az ehóval csökkentett összeg, ezt a csökkentett összeget lehet a jegyzett tőke emelésére fordítani. (Csak a magánszemély adózott pénzéből lehet tőkét emelni!) Így van ez akkor is, ha a legfőbb szerv az osztalékkifizetés helyett az eredménytartalékba helyezett adózott eredményt fordítja a jegyzett tőke emelésére. Eltérés abban van, hogy a magánszemélyt terhelő szja-t és ehót nem a tőke emelésekor, hanem a tőke kivonásakor kell megfizetni. Az osztalékfizetés tulajdonosok részéről történő elengedésének a jogossága is vitatható, de általában az adóhatóság részéről sem kifogásolt. A jóváhagyott osztalék elengedése azonban egyrészt növeli a társasági adó alapját, másrészt ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséggel jár. (Részletesen a Számviteli Levelek 254. számában az 5194. kérdésre adott válaszban!) Itt jegyezzük meg, a jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedésének társasági adózásával kapcsolatosan 2011. 09. 15-én megjelent egy tájékoztató az APEH honlapján. A tájékoztató a Tao-tv. 1. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással utal arra, ha a Tao-tv. ugyanazon a ténybeli alapon, többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. Bár a jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
