Végelszámolás vagy felszámolás
Kérdés
A cég végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. Adótartozása, szállítói tartozása nincs, de nagy összegű tagi kölcsön és ki nem fizetett osztalék szerepel a kötelezettségek között. Meg tud-e szűnni ez a cég végelszámolással? Ha igen, annak milyen terhei vannak? Hogyan lehetne ezeket minimalizálni? Ha nem tud megszűnni végelszámolással, akkor hogyan fejezheti be a tevékenységét?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. december 13-án (277. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5687
[…] kötelezettséget.) Így nem mutatkozik a cég megszüntetésére más lehetőség, mint a felszámolás.A felszámolási eljárás megindítása előtt azonban célszerű lehet (természetesen alaposan indokoltan), hogy a tagok éljenek a Gt. 13. §-ában felkínált tőkeemelés lehetőségével, azaz a tagok a tagi kölcsön miatti követelésüket apportálják – a tőkeemelés szabályai szerint – a cégbe azzal, hogy annak egy részével a jegyzett tőkét emelik meg, a nagyobb részét pedig a tőketartalékba helyezik. A tőkeemelés cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a tagi kölcsön miatt a cégnek a tagokkal szembeni kötelezettsége megszűnik, a tőketartaléknak az eredménytartalékba történő átvezetésével csökken a saját tőke negatív összege. Ezzel az eljárással azonban a ki nem fizetett osztalék miatti kötelezettség nem szüntethető meg. A fentiek szerinti tőkeemelés terhe a cégbírósági eljárás illetéke.A ki nem fizetett osztalék miatti kötelezettség csak akkor szüntethető meg, ha azt az adó megfizetése mellett kifizetik, vagy arról a tulajdonosok lemondanak. Ha a tulajdonosok elengedik az osztalék miatti követelésüket (írásban), akkor a cégnél az osztalék miatti tagokkal szembeni kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni. A rendkívüli bevételként elszámolt összeggel a társasági adó számítása során az adózás előtti eredmény csökkentendő […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. december 13-án (277. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5687
[…] kötelezettséget.) Így nem mutatkozik a cég megszüntetésére más lehetőség, mint a felszámolás.A felszámolási eljárás megindítása előtt azonban célszerű lehet (természetesen alaposan indokoltan), hogy a tagok éljenek a Gt. 13. §-ában felkínált tőkeemelés lehetőségével, azaz a tagok a tagi kölcsön miatti követelésüket apportálják – a tőkeemelés szabályai szerint – a cégbe azzal, hogy annak egy részével a jegyzett tőkét emelik meg, a nagyobb részét pedig a tőketartalékba helyezik. A tőkeemelés cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a tagi kölcsön miatt a cégnek a tagokkal szembeni kötelezettsége megszűnik, a tőketartaléknak az eredménytartalékba történő átvezetésével csökken a saját tőke negatív összege. Ezzel az eljárással azonban a ki nem fizetett osztalék miatti kötelezettség nem szüntethető meg. A fentiek szerinti tőkeemelés terhe a cégbírósági eljárás illetéke.A ki nem fizetett osztalék miatti kötelezettség csak akkor szüntethető meg, ha azt az adó megfizetése mellett kifizetik, vagy arról a tulajdonosok lemondanak. Ha a tulajdonosok elengedik az osztalék miatti követelésüket (írásban), akkor a cégnél az osztalék miatti tagokkal szembeni kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni. A rendkívüli bevételként elszámolt összeggel a társasági adó számítása során az adózás előtti eredmény csökkentendő […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
