Devizavételi, -eladási árfolyam használata
Kérdés
A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. január 31-én (279. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5707
[…] szerződött, euróban számlázott, és a vevő által euróban kifizetett számla szerinti eurót kapott, mert a kötelezettségei teljesítéséhez nem euróra, hanem forintra van szüksége, akkor az eurót értékesíti. Ha az ügyletet (legyen 1000 euró) átlagos euróárfolyamon (280 forint/euró) számolja, akkor követelésként és árbevételként 280 ezer forintot mutat ki. A pénzügyi rendezést is átlagos euróárfolyamon számolja el (281 ezer forintot), amelyet a banknak elad a bank vételi árfolyamán (278 forint/euró), és kap 278 ezer forintot, elszámol 3 ezer forint árfolyamveszteséget. Ha euróvételi árfolyamot alkalmaz, akkor ugyan kisebb forintban a követelése, kevesebb az árbevételként elszámolt összeg, de kisebb összegű az árfolyamveszteség is. Ez megtévesztő lehet (és többletadó-fizetési kötelezettséggel járhat) akkor, ha az árbevétel elszámolása a tárgyévben volt, az ellenérték kiegyenlítése, az euró értékesítése pedig a következő évben.Ha a társaság a szállítóval euróban szerződött, a szállító euróban számlázott, és a társaság átlagos euróárfolyamot használ, akkor a beszerzést, a költséget ezen az árfolyamon számolja el a kötelezettségekkel szemben. Az előbbi bekezdés számainak felhasználásával ez legyen 280 ezer forint. Az euróban kiállított számla kiegyenlítéséhez az eurót a banktól meg kell vásárolnia. A bank a számla kiegyenlítéséhez szükséges eurót a saját eladási árfolyamán értékesíti forint ellenében (legyen ez 282 ezer forint), az árfolyamveszteség 2 ezer forint. Ha költségként került elszámolásra […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. január 31-én (279. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5707
[…] szerződött, euróban számlázott, és a vevő által euróban kifizetett számla szerinti eurót kapott, mert a kötelezettségei teljesítéséhez nem euróra, hanem forintra van szüksége, akkor az eurót értékesíti. Ha az ügyletet (legyen 1000 euró) átlagos euróárfolyamon (280 forint/euró) számolja, akkor követelésként és árbevételként 280 ezer forintot mutat ki. A pénzügyi rendezést is átlagos euróárfolyamon számolja el (281 ezer forintot), amelyet a banknak elad a bank vételi árfolyamán (278 forint/euró), és kap 278 ezer forintot, elszámol 3 ezer forint árfolyamveszteséget. Ha euróvételi árfolyamot alkalmaz, akkor ugyan kisebb forintban a követelése, kevesebb az árbevételként elszámolt összeg, de kisebb összegű az árfolyamveszteség is. Ez megtévesztő lehet (és többletadó-fizetési kötelezettséggel járhat) akkor, ha az árbevétel elszámolása a tárgyévben volt, az ellenérték kiegyenlítése, az euró értékesítése pedig a következő évben.Ha a társaság a szállítóval euróban szerződött, a szállító euróban számlázott, és a társaság átlagos euróárfolyamot használ, akkor a beszerzést, a költséget ezen az árfolyamon számolja el a kötelezettségekkel szemben. Az előbbi bekezdés számainak felhasználásával ez legyen 280 ezer forint. Az euróban kiállított számla kiegyenlítéséhez az eurót a banktól meg kell vásárolnia. A bank a számla kiegyenlítéséhez szükséges eurót a saját eladási árfolyamán értékesíti forint ellenében (legyen ez 282 ezer forint), az árfolyamveszteség 2 ezer forint. Ha költségként került elszámolásra […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
