Előhasi üsző tenyészállattá minősítése
Kérdés
Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. szeptember 19-én (292. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6021
[…] értékvesztést, sem terven felüli értékcsökkenést nem lehet elszámolni. Az előhasi üszőt év közben az előállítási költségén (közvetlen önköltségén, ami jellemzően elszámolóár) kell a tenyészállatok között állományba venni. Ez az érték lesz a tenyészállat bruttó értéke, a várható vágóérték pedig a maradványérték.Ezen bruttó érték és maradványérték alapján kell a tenyészállat terv szerinti értékcsökkenését megállapítani. A kérdésben szereplő számok alapján a bruttó érték 300 E Ft lesz, a maradványérték 80 E Ft lesz, 5 éves használati időt feltételezve az évenként elszámolandó terv szerint értékcsökkenés 44 E Ft [(300 E Ft-80 E Ft) : 5]. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának feltétele, hogy a piaci értéknek tartósan (egy éven túl) alacsonyabbnak kell lennie a könyv szerinti értéknél, valamint a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet jelentős [Szt. 53. §-a (1) bekezdésnek a) pontja]. Így az átminősítés üzleti évében terven felüli értékcsökkenést nem lehet a tenyészállatra elszámolni, mert nem teljesíti azt a feltételt, hogy a piaci érték egy éven túl alatta van a könyv szerinti értéknek. Amennyiben az átminősítés üzleti évét követő üzleti év mérlegfordulónapján is fennáll, hogy a piaci érték alacsonyabb a könyv szerinti […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. szeptember 19-én (292. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6021
[…] értékvesztést, sem terven felüli értékcsökkenést nem lehet elszámolni. Az előhasi üszőt év közben az előállítási költségén (közvetlen önköltségén, ami jellemzően elszámolóár) kell a tenyészállatok között állományba venni. Ez az érték lesz a tenyészállat bruttó értéke, a várható vágóérték pedig a maradványérték.Ezen bruttó érték és maradványérték alapján kell a tenyészállat terv szerinti értékcsökkenését megállapítani. A kérdésben szereplő számok alapján a bruttó érték 300 E Ft lesz, a maradványérték 80 E Ft lesz, 5 éves használati időt feltételezve az évenként elszámolandó terv szerint értékcsökkenés 44 E Ft [(300 E Ft-80 E Ft) : 5]. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának feltétele, hogy a piaci értéknek tartósan (egy éven túl) alacsonyabbnak kell lennie a könyv szerinti értéknél, valamint a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet jelentős [Szt. 53. §-a (1) bekezdésnek a) pontja]. Így az átminősítés üzleti évében terven felüli értékcsökkenést nem lehet a tenyészállatra elszámolni, mert nem teljesíti azt a feltételt, hogy a piaci érték egy éven túl alatta van a könyv szerinti értéknek. Amennyiben az átminősítés üzleti évét követő üzleti év mérlegfordulónapján is fennáll, hogy a piaci érték alacsonyabb a könyv szerinti […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
